A 2025-ös év első felében megszaporodtak a politikai elszólások a közéletben, aminek következtében a közbeszéd színvonala jelentősen romlott. A Belügyminisztérium közleménye szerint az elmúlt hat hónapban 27 olyan eset történt, amikor közszereplők olyan kijelentéseket tettek, amelyek túllépték a politikai vita elfogadható kereteit és alkalmasak voltak a társadalmi feszültség növelésére.
Az esetek többsége a parlamenti üléseken és nyilvános szereplések alkalmával hangzott el, ahol politikusok egymást sértegették vagy valótlan állításokat terjesztettek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elemzése szerint különösen aggasztó, hogy ezek az elszólások a fiatalabb korosztályok médiafogyasztási szokásait figyelembe véve a közösségi médiában tovább terjednek, és mintaként szolgálhatnak.
„A politikai vita elfajulása nemcsak a közbeszéd minőségét rontja, hanem veszélyezteti a társadalmi békét és aláássa az állampolgárok intézményekbe vetett bizalmát,” nyilatkozta dr. Nagy István, a Társadalmi Párbeszéd Intézet vezetője. A szakértő rámutatott, hogy a Btk. 226/A. § és 227. § vonatkozó rendelkezései egyértelműen tiltják a közösség elleni uszítást és a rágalmazást, mégis ritkán kerül sor ezek alkalmazására közszereplők esetében.
A Büntetőjogi Szakkollégiumi Társaság javaslatot tett egy olyan etikai kódex kidolgozására, amely a közszereplők számára világos határokat szab a nyilvános megszólalások tekintetében. Különösen vidéken jelentős a felelős közbeszéd iránti igény, ahol a helyi közösségek stabilitása nagyban függ a kiegyensúlyozott kommunikációtól.
Rendkívül fontos lenne a politikai kultúra fejlesztése, hiszen a felelőtlen kijelentések nemcsak az adott politikus hitelességét rombolják, hanem a teljes közélet iránti bizalmat is. A választópolgárok jogosan várják el, hogy a közügyek megvitatása tényeken alapuló, konstruktív és a megoldásokat kereső legyen. Nem engedhetjük, hogy a felelőtlen retorika és a meggondolatlan kijelentések határozzák meg hazánk politikai diskurzusát.
