Az emberiség történetében mindig is központi szerepet játszott az utódnemzés lehetősége, ami a társadalmi folytonosság és a családi öröm forrása. 1978-ban született meg az első lombikbébi, Louise Brown, ami áttörést jelentett a meddőségi kezelésekben. Most, 2025-ben, újabb jelentős előrelépésnek lehetünk tanúi: magyar kutatók részvételével nemzetközi kutatócsoport fejlesztett ki egy eljárást, amely bőrsejtekből állít elő működőképes petesejteket.
A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Intézetének archívumában található dokumentumok szerint a magyar orvostudomány már az 1950-es évektől foglalkozott a meddőségi problémák kezelésével, azonban a technológiai korlátok sokáig gátat szabtak a nagyobb áttöréseknek. A jelenlegi kutatás egyik vezetője, Dr. Kovács Erzsébet elmondása szerint: „Ez az új módszer azoknak a pároknak jelenthet megoldást, akiknél a női partner nem rendelkezik működőképes petesejtekkel, de saját genetikai állományukat szeretnék továbbörökíteni.”
Az eljárás lényege, hogy a nő bőrsejtjeiből indukált pluripotens őssejteket (iPS) hoznak létre, melyeket aztán speciális tenyésztési körülmények között petesejtekké differenciáltatnak. A technikát először japán és amerikai kutatók dolgozták ki egereken, de a humán alkalmazás kifejlesztésében jelentős szerepet játszottak a magyar szakemberek. A Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének laboratóriumaiban végzett kísérletek igazolták, hogy az így létrehozott petesejtek kromoszomálisan stabilak és alkalmasak lehetnek a megtermékenyítésre.
A módszer etikai kérdéseket is felvet, hiszen alapvetően megváltoztatja a reprodukciós lehetőségek határait. A Magyar Bioetikai Társaság állásfoglalása szerint fontos, hogy az új technológiák bevezetése megfelelő szabályozási keretek között történjen, biztosítva mind a születendő gyermekek, mind a társadalom érdekeit. Az eljárás klinikai tesztelése 2025 végén kezdődhet meg, amennyiben az előzetes biztonsági vizsgálatok eredményei kedvezőek lesznek.
Magyarországon a párok mintegy 15-20 százaléka küzd termékenységi problémákkal, és számuk évről évre növekszik. Az új módszer reményt jelenthet azoknak, akiknél a hagyományos meddőségi kezelések nem vezetnek eredményre. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a technológia még kísérleti fázisban van, de a jelenlegi eredmények biztatóak. A sikeres klinikai alkalmazás esetén Magyarország ismét felkerülhet az orvostudományi innovációk térképére, folytatva azt a hagyományt, amelyet olyan nagy elődök alapoztak meg, mint Semmelweis Ignác vagy Szent-Györgyi Albert.
