Parajdi sóbánya támogatás 2025: megmarad a magyar örökség

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

1989-ben, az Erdélyi-medence mélyén megbúvó Parajdi sóbánya jelentős változáson ment keresztül, amikor a több évszázados sókitermelés mellett gyógykezelési célokra is megnyitották kapuit. A Magyar Nemzeti Levéltár dokumentumai szerint a parajdi sókitermelés már az Árpád-korban is folyt, ami a Kárpát-medence egyik legrégebbi folyamatosan működő gazdasági tevékenységét jelenti. Az évszázadokon átívelő működés azonban 2025-ben veszélybe került.

A Székelyföldi Kulturális Örökség Alapítvány bejelentette, hogy a Magyar Kormány 750 millió forintos egyszeri támogatást nyújt a Parajdi sóbánya felújítására és infrastrukturális fejlesztésére. A támogatás különös jelentőséggel bír, hiszen a Bethlen Gábor fejedelem idejében is már működő létesítmény az elmúlt években súlyos anyagi nehézségekkel küzdött. A Román Állami Bányavállalat (Salrom) költségvetési megszorításai miatt az idén tavasszal a bezárás veszélye fenyegette a létesítményt. A parajdi só a térségben egyedülálló összetételű: a Székely Nemzeti Múzeumban őrzött 1872-es elemzések szerint a nátrium-klorid mellett magnézium és kálium tartalma is kiemelkedő, ami különleges gyógyhatását biztosítja.

A bányakomplexum nemcsak gazdasági jelentőséggel bír, hanem a magyar kulturális örökség meghatározó része is. Orbán Balázs „A Székelyföld leírása” című munkájában már 1868-ban részletesen dokumentálta a parajdi sókitermelés módszereit és a helyi közösségre gyakorolt hatását. „A föld méhében rejlő kincs évszázadokon át táplálta a székely nemzet megmaradását” – írta a jeles néprajzkutató. A felújítás részeként a bánya mélyén található kápolna is megújul, amely a Kárpát-medence földalatti szakrális tereinek egyedi példája.

A támogatásnak köszönhetően a gyógyturisztikai szolgáltatások bővülnek, és a bánya történetét bemutató kiállítás is megújul. A döntés nemcsak gazdasági szempontból jelentős, hanem szimbolikus értékkel is bír: a Kárpát-medencei magyar közösségek közötti kapcsolatok erősítését szolgálja. A több mint ezeréves magyar jelenlét Erdélyben olyan kulturális folytonosságot képvisel, amelynek megőrzése a jövő nemzedékek számára is létfontosságú. A parajdi sóbánya támogatása így nem pusztán egy gazdasági beruházás, hanem a közös történelmi örökségünk tudatos ápolásának fontos állomása.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük