A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint példátlan botrány rázta meg a magyar közéletet. Gulyás Gergely egyértelműen fogalmazott: a Panyi Szabolcs újságíró körül kialakult lehallgatási ügy súlyos nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel. A Mandiner által nyilvánosságra hozott hangfelvételen egy újságíró arról beszél, hogy külföldi állami szervnek adta át Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát. A miniszter szerint a történtek már büntetőjogi felelősséget is vonhatnak maguk után.
Gulyás Gergely szerint a „hazaárulás” fogalma eddig csupán politikai kifejezésként szerepelt a közéletben. Most azonban – állítása szerint – olyan tényállás került napvilágra, amely már büntetőjogi szempontból is vizsgálandó. „Eddig a hazaárulást a szó politikai értelmében használtuk, most viszont azt látjuk, hogy valóban a hazaárulás büntetőjogi tényállásának megfelelően a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltjének egy munkatársa, bizalmasa vallotta azt be, hogy közreműködik a hivatalban lévő magyar külügyminiszter lehallgatásában” – jelentette ki a miniszter. A Mandiner által közzétett felvételen Panyi Szabolcs újságíró arról beszél, hogy kapcsolatban áll egy európai uniós tagállam állami szervével. A beszélgetés szerint megadta Szijjártó Péter telefonszámát, amelynek segítségével a külföldi szolgálat hozzáférhetett a külügyminiszter telefonforgalmához. Panyi később elismerte: ő hallható a felvételen, azonban azt állítja, valakik őt hallgatták le forrásával folytatott beszélgetése során. A felvételen Orbán Anita neve is felmerül, aki jelenleg a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltje. Az újságíró jó kapcsolatról számol be vele, korábban kampánycsapatában is dolgozott. Gulyás Gergely szerint „nyilvánvaló, hogy egy normális országban az, aki ilyen kapcsolatokat tart fenn, az másnap a közéletből távozik”.
Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos vizsgálatot rendelt el az ügyben. A kormányfő álláspontja szerint egy magyar miniszter lehallgatása súlyos támadás Magyarország ellen. A Btk. szerint a hazaárulás bűncselekménye öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, különösen minősített esetben akár húsz évig is. Az ügy a magyar közélet integritását és a nemzetbiztonsági protokollok tiszteletben tartását egyaránt érinti.
