December 5-e ismét gyásznapként köszönt a nemzettudatra – a 2004-es népszavazás évfordulóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „lelki Trianonnak” nevezte az elutasító döntést. A határon túli magyarok állampolgársága ügyében tartott referendumon a nemleges szavazatok kerültek többségbe, amit Semjén továbbra is a modern magyar történelem egyik legszégyenteljesebb epizódjának tart.
„Amit 1920-ban fizikailag elvettek tőlünk Trianonban, azt a 2004-es népszavazás lényegében lelkileg pecsételte meg” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádióban. A KDNP elnöke szerint a népszavazás kudarca a nemzeti közösség szétszakítottságának szimbolikus megerősítése volt, ami máig érezteti hatását a nemzetpolitikában. Semjén hangsúlyozta, hogy a nemmel kampányolók „hazug érveléssel” riogatták a magyarországi szavazókat, ami „történelmi bűnnek” minősíthető.
Az akkori kormánypártok a nyugdíjak veszélyeztetésével és tömeges bevándorlással ijesztgettek – idézte fel a politikus, aki szerint a határon túli magyarok jogainak megtagadása az egész nemzet szégyenfoltja maradt. Az elmúlt években ugyanakkor komoly fordulat történt a nemzetpolitikában. Az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése után mára több mint egymillió külhoni magyar szerezte meg a magyar állampolgárságot.
Semjén kiemelte: a népszavazás kudarca ellenére végül sikerült orvosolni a történelmi igazságtalanságot. „A nemzetegyesítés útján nagy lépéseket tettünk, de a 2004-es népszavazás okozta lelki sebek begyógyulásához még hosszú időre lesz szükség” – zárta gondolatait a miniszterelnök-helyettes.
