A Szent István téren vasárnap lezajlott ünnepség több volt egyszerű megemlékezésnél. Miközben a gyerekek nemzeti színű szalagokkal díszített körtáncot jártak, és a térre gyűlt családok közösen énekelték a Himnuszt, láthatóvá vált valami, ami a statisztikákban nem mérhető: a nemzeti összetartozás eleven ereje. Beszélgettem Kovács Imrével, aki három gyermekével érkezett: „Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink ne csak tankönyvekből, hanem közös élményeken keresztül értsék meg, mit jelent magyarnak lenni.”
A nemzeti identitás megőrzésének kérdése 2026-ban különös jelentőséggel bír. A Hagyományok Háza legfrissebb felmérése szerint a fiatalok 62%-a aktívan érdeklődik kulturális gyökereink iránt, ami jelentős növekedés a tíz évvel ezelőtti 41%-hoz képest. Ez az érdeklődés azonban új formákat ölt: a közösségi média platformokon virágzó néptánc-kihívások, a modern zenei feldolgozásokban újjáéledő népdalkincs mind azt mutatják, hogy a hagyomány nem múzeumi tárgy, hanem élő gyakorlat.
A nemzeti hit azonban több mint kulturális hagyományok összessége. Megfigyelhető, hogy a globális bizonytalanságok közepette egyre többen keresik az állandóságot, a biztos pontokat. Tóth Klára néprajzkutató szerint: „A nemzeti identitás olyan lelki horgony, amely segít eligazodni egy folyamatosan változó világban. Nem bezárkózást jelent, hanem éppen azt az önbizalmat, amellyel nyitottan fordulhatunk más kultúrák felé.”
A Kárpát-medencei magyarság összetartozásának tudata is új dimenziókat nyer a digitális térben. A határon túli magyar közösségek kulturális eseményei élőben követhetők, a családi kapcsolatok a távolság ellenére is ápolhatók. A technológia, amely sokak szerint elidegenít, paradox módon közelebb is hozhatja egymáshoz a földrajzilag szétszórt közösségeket.
A nemzeti hit megtartó ereje végső soron a mindennapokban, apró döntésekben nyilvánul meg. Abban, hogy magyar könyvet veszünk gyermekeinknek, hogy időt szakítunk egy helyi hagyományőrző rendezvényre, vagy hogy családi körben megünnepeljük nemzeti ünnepeinket. Ezek a választások együttesen formálják azt a kulturális szövetet, amely összeköt bennünket múltunkkal és egymással. A 2026-os év kihívásaira válaszolva éppen ebben rejlik a nemzeti hit ereje: nem a külső körülményektől függ, hanem a belső elhatározástól, hogy megmaradjunk magyarnak egy változó világban is.
