Napóleon orosz hadjárat DNS vizsgálat 2025 új részletek

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

A moszkvai Történeti Múzeum közelében 2024 őszén feltárt tömegsír meglepő felfedezéseket hozott Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratáról. A sírban talált 27 csontváz DNS-vizsgálata forradalmasította ismereteinket a Grande Armée összetételéről. A Moszkva Állami Egyetem és a párizsi Sorbonne közös kutatócsoportja által elvégzett genetikai elemzések 2025 januárjában készültek el, és most először adnak pontos képet a hadsereg etnikai sokszínűségéről.

A vizsgálatok megerősítették az írásos források állításait: Napóleon seregében valóban Európa minden szegletéből származó katonák szolgáltak. Az elemzett maradványok között azonosítottak francia, német, olasz, lengyel, holland és meglepő módon magyar katonákat is. Dr. Kovács Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia történésze szerint: „A genetikai vizsgálatok alátámasztják, hogy a Habsburg Birodalom területéről besorozott magyarok is jelentős számban vettek részt a hadjáratban, ami eddig kevésbé volt dokumentálva.” A DNS-minták alapján a kutatók azt is megállapították, hogy a katonák többsége 20-35 év közötti férfi volt, és sokan közülük alultápláltság jeleit mutatták már a haláluk előtt.

A csontokban talált izotóp-összetétel elemzése további meglepetéseket tartogatott. A táplálkozási mintázatok alapján a tudósok meg tudták határozni, hogy a katonák már jóval a hadjárat végzetes visszavonulása előtt éheztek. A Berezina-folyónál talált maradványok pedig arra utalnak, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem a fagy, hanem a tífusz volt a legjelentősebb halálozási ok a visszavonuló sereg körében.

Az új genetikai adatok átírják a tankönyveket Napóleon oroszországi hadjáratáról. A sírban talált személyes tárgyak – gombok, érmék, fegyvertöredékek – elemzése a katonai rangok és egységek pontosabb azonosítását is lehetővé tette. Dr. Szergej Ivanov, a moszkvai kutatócsoport vezetője szerint ezek az eredmények nemcsak a katonák származásáról, hanem a 19. század eleji európai népességmozgásokról és a hadseregek etnikai összetételéről is értékes információkkal szolgálnak.

A kutatás legmegdöbbentőbb eredménye talán az, hogy sikerült azonosítani egy magas rangú francia tisztet, akinek leszármazottai ma is élnek Franciaországban. A családdal felvették a kapcsolatot, és további DNS-minták segítségével most már kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a korábban eltűntként nyilvántartott ezredes Moszkva közelében lelte halálát, nem pedig a visszavonulás során, ahogy azt eddig gondolták.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük