Az 1859-es Carrington-esemény óta nem tapasztalt erősségű napkitörések veszélyeztethetik bolygónkat 2025-ben, amikor a Nap aktivitási ciklusa eléri csúcspontját. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont adatai szerint a jelenlegi 25. napciklus intenzitása meghaladhatja az előzetes előrejelzéseket, ami fokozott kockázatot jelent a földi infrastruktúrára.
A napkitörések során kibocsátott töltött részecskék és a megnövekedett elektromágneses sugárzás elsősorban a műholdas rendszereket, rádiójeleket és elektromos hálózatokat veszélyezteti. Dr. Kovács Zoltán geofizikus szerint: „A geomágneses viharok következtében fellépő indukált áramok túlterhelhetik a transzformátorállomásokat, ami akár több napos áramkimaradásokhoz is vezethet a legérintettebb területeken.”
A történelmi feljegyzések tanúsága szerint az 1859-es Carrington-esemény idején a távírókészülékek az áramellátástól függetlenül működtek, a kezelők égési sérüléseket szenvedtek, és a sarki fény Hawaiin és Kubában is látható volt. Az ELKH Geodéziai és Geofizikai Intézet mérései alapján a 2025-ös napkitörések akár G5-ös erősségű geomágneses viharokat is okozhatnak, amelyek hasonló, de a technológiai fejlődés miatt potenciálisan súlyosabb következményekkel járhatnak.
A szakértők különösen aggódnak az energiaellátó rendszerek, a GPS-navigáció és a légiközlekedés biztonsága miatt. A modern társadalom technológiai függősége miatt egy extrém napkitörés gazdasági hatása csak Magyarországon több százmilliárd forintos kárt okozhat, globálisan pedig akár több billió dolláros veszteséget is eredményezhet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kritikus Infrastruktúra Védelmi Kutatóintézet tanulmánya szerint.
A felkészülés jegyében a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) speciális protokollokat dolgozott ki a hálózat védelme érdekében. A lakosság számára azt javasolják, hogy extrém geomágneses vihar előrejelzése esetén készítsenek elő alapvető készleteket, beleértve ivóvizet, tartós élelmiszert és az elektronikától független kommunikációs eszközöket.
A tudományos közösség fokozott figyelemmel követi a Nap aktivitását, hogy minél pontosabb előrejelzésekkel segítse a felkészülést. A Debreceni Napfizikai Obszervatórium folyamatosan monitorozza a napfoltok számát és a potenciálisan veszélyes napkitöréseket, adataikat pedig valós időben megosztják a nemzetközi hálózatokkal.
