A Szent István téri Bazilika előtt idős házaspár áll meg. A férfi felmutat a homlokzatra: „Nézd csak, a timpanon domborműve Szent István koronafelajánlását ábrázolja.” Mellettük egy fiatal lány telefonján keres rá a szóra, amit nem értett. A műveltség ma is kincs, csak formái változnak az évszázadokkal.
Vajon mennyit tudunk kulturális örökségünkről, történelmünkről, vagy éppen a tudomány világáról? A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatása szerint a magyarok 68%-a fontosnak tartja az általános műveltséget, mégis átlagosan csak a kérdések felére tudnak helyesen válaszolni a műveltségi teszteken. Dr. Kovács Mária művelődéskutató szerint „a klasszikus műveltségi elemek és a modern tudásanyag egyensúlya kulcsfontosságú a kulturális identitásunk megőrzésében.„
A műveltség nem csupán lexikális tudás, hanem gondolkodásmód is. Az Esterházy-kastély tárlatvezetője meséli: látogatóik gyakran meglepődnek, mennyi mindent nem tudnak nemzeti örökségünkről. Ugyanakkor a fiatalok körében is tapasztalható érdeklődés – másképp közelítenek, de kíváncsiak. A Széchényi Könyvtár digitalizált anyagai között egyre többen kutatnak, az applikáción keresztül is.
A hagyományőrző közösségek virágzása mutatja, hogy a műveltség nemcsak könyvekben él. Kalocsán az asszonyok pingálják a mintákat, miközben okostelefonjukon mutatják unokáiknak a motívumok történetét. A néptáncegyüttesek teltházas előadásain középiskolások tanulják a verbunkost. Közösségi élményként élik meg a műveltség átadását.
Időtálló értékeink megismerése és továbbörökítése mindannyiunk feladata. Akár klasszikus irodalmat olvasunk, akár történelmi kvízeket oldunk meg telefonunkon, a lényeg ugyanaz: kapcsolódunk ahhoz a tudáshoz, ami összeköt minket egymással és múltunkkal. Teszteld tudásodat – nem csak a helyes válaszok számítanak, hanem az is, amit közben felfedezel.
