A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a magyar munkavállalók közel 40 százaléka tapasztal rendszeres stresszhelyzeteket a munkahelyén, és minden ötödik dolgozó mutatja a kiégés korai jeleit. Mint Kovács Júlia, a Semmelweis Egyetem munkapszichológusa egy nemrég készült interjúban elmondta: „A kiégés nem egyik pillanatról a másikra történik. Ez egy fokozatos folyamat, amelynek jeleit időben felismerve hatékonyan közbeléphetünk.”
A 2025-ös év különösen kritikus lehet e tekintetben. A pandémia utáni visszarendeződés és a gazdasági kihívások közepette a munkáltatók gyakran növelik elvárásaikat, miközben a munkavállalók jelentős része még mindig keresi az egyensúlyt a távmunka és az irodai jelenlét között. A Munkahelyi Egészségmegőrző Program keretében végzett kutatás rámutatott, hogy az úgynevezett „hibrid munkavégzés” sajátos stresszforrásokat teremt, különösen a határok elmosódása miatt.
A szakértők szerint a megelőzés hatékonyabb, mint a már kialakult kiégés kezelése. Dr. Nagy Tamás, a Magyar Pszichológiai Társaság munkahelyi stressz munkacsoportjának vezetője hangsúlyozza a rendszeres szünetek beiktatásának fontosságát. „A rövid, de rendszeres szünetek beiktatása, akár csak napi 3-5 percre, jelentősen csökkentheti a stressz felhalmozódását. Ezekben a pillanatokban tudatosan fordítsunk figyelmet légzésünkre vagy végezzünk egyszerű nyújtógyakorlatokat.”
A határok tudatos meghúzása kulcsfontosságú a túlterheltség megelőzésében. Gyakorlati szinten ez jelentheti az e-mailek ellenőrzésének korlátozását munkaidő után, vagy dedikált „offline időszakok” bevezetését a nap során. A Mentálhigiénés Alapítvány által kidolgozott „Digitális Egyensúly” program résztvevői arról számoltak be, hogy a munkaidő utáni értesítések kikapcsolása 30%-kal csökkentette szorongásszintjüket.
A kiégés megelőzésének kollektív felelőssége is van. A támogató munkahelyi kultúra kialakítása, ahol a dolgozók nyíltan beszélhetnek terhelésükről, és ahol a vezetők figyelemmel kísérik a csapattagok jóllétét, jelentősen csökkentheti a kiégés kockázatát. Az olyan egyszerű gyakorlatok, mint a heti csapategyeztetések kezdése egy „hogyan érzed magad” körrel, nemcsak a problémák korai felismerését segíti, hanem erősíti a kölcsönös támogatás kultúráját is.
Ahogy 2025-ben a munkaerőpiac további átalakuláson megy keresztül, a kiégés megelőzése nem luxus, hanem alapvető szükséglet lesz mind egyéni, mind szervezeti szinten. A saját határaink tiszteletben tartása és a rendszeres feltöltődés nem önzőség, hanem a hosszú távú hatékonyság és életminőség záloga.
