1948. december 26-án, karácsony másnapján a kommunista államhatalom letartóztatta Mindszenty József bíboros, esztergomi érseket. Az Andrássy út 60. alatt működő ÁVH főhadiszállására hurcolták, ahol megkezdődött a magyar katolikus egyház fejének megtörésére irányuló kegyetlen procedúra. A Magyar Országos Levéltárban őrzött dokumentumok tanúsága szerint a letartóztatás előkészítése hónapokkal korábban kezdődött, a Rákosi Mátyás által irányított pártvezetés tudatos egyházellenes stratégiájának részeként.
Mindszenty bíboros már 1945 októberében, esztergomi érsekké történt kinevezését követően az egyház és a nemzeti értékek védelmezőjeként lépett fel. Pásztorleveleiben és nyilatkozataiban következetesen bírálta a kommunista hatalom jogtiprásait és a vallásszabadság megsértését. Az 1947. augusztus 31-i „hírhedt kékcédulás választások” csalásait nyíltan elítélte, amit a hatalom sosem bocsátott meg neki. A Prímási Levéltárban fennmaradt levelezése bizonyítja: tisztán látta az egyházra leselkedő veszélyt, mégis rendíthetetlenül képviselte elveit.
„Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelességet rója rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi szolgálata” – írta emlékirataiban, melyek a kommunista diktatúra egyházüldözésének első kézből származó dokumentumai. A koncepciós per előkészítése során kínzásoknak vetették alá, éjszakai kihallgatásokkal, kialvatlanul, éheztetéssel és drogokkal törték meg. Az 1949. február 3-8. között lezajlott nyilvános tárgyaláson életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték hazaárulás és valutaüzérkedés hamis vádjával.
Mindszenty letartóztatása szimbolikus jelentőségű volt: a kommunista hatalom demonstrálni kívánta, hogy az egyház feletti totális kontrollt megszerezve a magyar nemzeti identitás egyik utolsó bástyáját is lerombolhatja. A történészek szerint a bíboros elleni eljárás egyben a Vatikánnak és a nyugati hatalmaknak küldött üzenet is volt, jelezve, hogy Magyarország végérvényesen a szovjet érdekszféra részévé vált.
A bíboros sorsa a magyar történelem egyik legmegrázóbb fejezete marad: példája a hűség, az elvhűség és a hazaszeretet szimbóluma lett. Mindszenty József ügye nem pusztán egyházi kérdés volt – benne testet öltött a magyar nemzet szabadságvágya és az elnyomással szembeni erkölcsi ellenállás lehetősége, ami évtizedekkel később is inspirálja a történelmi emlékezetet.
