Az évértékelők hónapjában az ellenzéki pártok ismét megpróbálkoztak a miniszterelnöki évértékelő hagyományának megidézésével, ám próbálkozásaik sorra kudarcba fulladtak. Míg Orbán Viktor hagyományos évértékelője ezrek részvételével zajlott a Várkert Bazárban, addig az ellenzéki pártvezetők beszédei alig-alig jutottak el a választókhoz. A Belügyminisztérium és a rendőrség hivatalos adatai szerint egyes ellenzéki rendezvényeken a szervezők által vártnál jóval kevesebben vettek részt.
Az ellenzéki évértékelők sikertelenségének egyik fő oka a szervezettség és a koordináció teljes hiánya. Miközben a kormányfő évértékelője jól bejáratott, egységes kommunikációs stratégia mentén zajlott, addig az ellenzéki erők külön-külön, egymással párhuzamosan tartottak beszédeket. „A szétforgácsolódás már önmagában is rontja az üzenetek átütőerejét. Amikor három-négy párt ugyanazon a hétvégén próbál üzenni, garantált, hogy egyik sem tud áttörni a médiazajban” – nyilatkozta lapunknak egy politikai elemző, aki korábban ellenzéki pártnál dolgozott kommunikációs tanácsadóként.
A rendezvények látogatottsága is elmaradt a várakozásoktól. A Budapesti Rendőr-főkapitányság adatai szerint az egyik párt által bejelentett 500 fős rendezvényen csupán 120-150 ember vett részt, míg egy másik, szabadtéri helyszínen megtartott beszéden a zord időjárás miatt alig 80-an jelentek meg. Az egyik legkisebb párt rendezvényén mindössze 35-40 fő volt jelen, ők is főként párttagok és aktivistárok.
Az üzenetek tartalmi része is problémásnak bizonyult. Míg a kormányfői évértékelő konkrét eredményeket, adatokat és jövőbeli terveket vázolt fel, az ellenzéki beszédekből hiányoztak a valódi alternatívák. A felszólalók többsége a kormány kritikájára szorítkozott, konkrét jövőkép nélkül. Ezt a választók is érzékelik – mutatják a közvélemény-kutatási adatok, amelyek szerint a magyarok 72 százaléka nem lát valós alternatívát a jelenlegi ellenzékben.
Ugyanakkor feltűnő volt, hogy a vidéki Magyarország gyakorlatilag kimaradt az ellenzék látóköréből. Az évértékelő beszédek kizárólag a fővárosban zajlottak, vidéki nagyvárosokban nem tartottak hasonló rendezvényeket. Ez a szemlélet tovább mélyíti a szakadékot az ellenzék és a vidéki választók között, akiknek támogatása nélkül országos szintű sikerek elképzelhetetlenek.
A közrend szempontjából az összes rendezvény rendben, rendbontás nélkül zajlott le, ami önmagában pozitívum, de ez sem tudta ellensúlyozni a szervezési és tartalmi hiányosságokat. Az ellenzék mindaddig nem lesz képes valódi alternatívát nyújtani, amíg nem képes egységes, szervezett és tartalmi szempontból is erős üzenetekkel megszólítani a választókat – nem csak a fővárosban, hanem az ország minden részében.
