Mesterseges intelligencia erzelmek felismerese 2025 – Mit jelent jövőnkre nézve

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

Az érzelmek tükrében: Mesterséges intelligencia és emóciók 2025-ben

A Budapesti Műszaki Egyetem Kognitív Tudományi Tanszékének legfrissebb kutatása jelentős áttörést hozott a mesterséges intelligencia érzelmi felismerési képességeiben. A 2025 márciusában közzétett eredmények szerint az általuk fejlesztett algoritmusok már 87%-os pontossággal képesek azonosítani az emberi arckifejezésekben megjelenő hat alapérzelmet. Ez a fejlesztés a magyar tudományos élet kiemelkedő eredménye, amely a Kárpát-medence technológiai versenyképességét is erősíti.

Az érzelmek felismerésének képessége évszázadok óta az emberi intelligencia megkülönböztető jegye volt. A Magyar Tudományos Akadémia archívumában fellelhető korai pszichológiai kutatások, különösen Ranschburg Pál 1908-as „Az emberi elme” című munkája már foglalkozott az érzelmi intelligencia jelentőségével. Az új MI rendszerek azonban most első alkalommal képesek olyan finom árnyalatokat észlelni, mint a vegyes érzelmek vagy a kulturális kontextusban értelmezendő érzelmi reakciók.

A technológia fejlődése komoly társadalmi és etikai kérdéseket vet fel. Dr. Kovács Zsuzsanna, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozza: „Az érzelmeket felismerő algoritmusaink nem csupán technikai újítást jelentenek, hanem az ember-gép kapcsolat új korszakát nyithatják meg.” A kutatók munkájuk során tudatosan támaszkodtak a magyar neurológiai iskola hagyományaira, különösen Szentágothai János idegtudományi modelljeire, amelyek az érzelmi reakciók agyi mechanizmusait írják le.

Az Országos Széchenyi Könyvtár digitalizált gyűjteményében található korai mesterséges intelligencia tanulmányok és Neumann János munkássága egyértelmű folytonosságot mutat a mai fejlesztésekkel. A magyar tudományos gondolkodás mindig is holisztikusan közelítette meg az ember és technológia viszonyát, túllépve a puszta műszaki megoldásokon.

Az érzelmi intelligenciával rendelkező MI rendszerek megjelenése alapvetően alakíthatja át az oktatást, egészségügyet és a mindennapi kommunikációt. Nemzeti örökségünk része az a szemlélet, amely a technológiai fejlődést az emberi méltóság és kultúra szolgálatába állítja. A jövő generációinak feladata lesz, hogy ezt az egyensúlyt fenntartsák, miközben a magyar tudományos eredmények továbbra is gazdagítják az egyetemes emberi tudást.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük