A Magyar Tudományos Akadémia Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének kutatói jelentős áttörést értek el az emberi látás agyi mechanizmusainak megértésében. A 2025 júniusában közölt eredmények szerint a hazai kutatócsoport olyan mesterséges intelligencia alapú eljárást fejlesztett, amely minden korábbinál pontosabban képes rekonstruálni a vizuális információfeldolgozás neurális folyamatait. A kutatás a Visegrád Fund támogatásával, szlovák és lengyel szakemberek közreműködésével valósult meg, bizonyítva a Kárpát-medencei tudományos együttműködés erejét.
Az új módszer különlegessége, hogy ötvözi a hagyományos képalkotó eljárásokat (fMRI) a legújabb gépi tanulási algoritmusokkal. „A látás több mint a szemünk működése – valójában az agyunk az, ami ‘lát'” – fogalmazott Dr. Kovács Ildikó, a kutatócsoport vezetője. A Magyar Országos Levéltár tudománytörténeti gyűjteményében megtalálható dokumentumok szerint ez a felismerés már a XIX. század végén foglalkoztatta a magyar tudósokat, köztük Ranschburg Pált is, akinek pszichofizikai laboratóriuma a régió egyik első ilyen intézménye volt.
Az új eljárás lényege, hogy a kísérleti alanyok által látott képeket összeveti az agyukban ezzel egyidejűleg zajló aktivitásmintázatokkal. A mesterséges intelligencia ezekből az adatpárokból képes „megtanulni”, hogyan alakul át a vizuális inger neurális jelekké. A módszer megbízhatóságát igazolja, hogy a kutatók képesek voltak olyan képeket rekonstruálni, amelyeket a vizsgált személyek láttak, pusztán az agyi aktivitásmintázatok alapján.
A felfedezés jelentősége túlmutat a tisztán tudományos érdeklődésen. Az eredmények alapján fejlesztett technológia segíthet olyan betegek kommunikációjának helyreállításában, akik beszédképességüket elveszítették, de tudatuk ép. Emellett közelebb vihet a mesterséges látás megvalósításához is, ami vakok számára nyithat új lehetőségeket.
A Szegedi Tudományegyetem Idegtudományi Tanszékén már megkezdődött a módszer klinikai alkalmazásának vizsgálata. A történelmi hagyományokra építő, de a jövőbe tekintő kutatás ismét bizonyítja, hogy a magyar tudományos gondolkodás képes olyan innovációra, amely az egész emberiség javát szolgálhatja, miközben erősíti a Kárpát-medence tudományos közösségének nemzetközi elismertségét.
