A Magyar Tengerbiológiai Kutatóintézet munkatársai 2025 tavaszán jelentős áttörést értek el a tengeri gerinctelenek neurobiológiájában. A Balatonalmádiban működő laboratórium legújabb kutatása, melyet a Kárpát-medence egyetlen tengerkutató intézményében végeztek, bebizonyította, hogy a csalánozók törzsének egyes fajai a korábban feltételezettnél lényegesen összetettebb idegrendszerrel és döntéshozatali képességekkel rendelkeznek. A Magyar Országos Levéltárban őrzött dokumentumok szerint ez a kutatási terület már az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a fiumei tengerbiológiai állomáson is kiemelt figyelmet kapott.
Az új kutatás során a hazai kutatók a Cassiopea andromeda medúzafaj egyedeit vizsgálták, melyek képesek a környezetükből származó információk feldolgozására centralizált idegrendszer nélkül is. A medúzák idegi hálózata, bár szerkezetileg rendkívül egyszerű, mégis képes komplex környezeti problémák megoldására. Dr. Szentágothai Mária kutatásvezető szerint: „Ez a felfedezés újraírja mindazt, amit az intelligencia kialakulásáról gondoltunk, hiszen a medúzák már 650 millió évvel ezelőtt kifejlesztettek egy decentralizált, mégis hatékony döntéshozatali rendszert.” A kutatócsoport eredményei összhangban állnak a nápolyi Stazione Zoologica elmúlt évtizedben végzett vizsgálataival, melyek szintén rámutattak, hogy a medúzák képesek tanulni és emlékezni korábbi tapasztalataikra.
A felfedezés különös jelentőséggel bír a magyar neurobiológiai iskola számára, amely Apáthy István és Lenhossék Mihály munkásságára építve immár több mint egy évszázada foglalkozik az idegrendszer összehasonlító anatómiájával. A jelenlegi kutatás eredményei nemcsak az evolúcióbiológia, hanem a mesterséges intelligencia fejlesztése szempontjából is úttörőek lehetnek, hiszen a decentralizált intelligencia új modelljeinek kidolgozásához vezethetnek. A Magyar Tudományos Akadémia biológiai osztálya már bejelentette, hogy a 2026-os évet a „Neurobiológiai örökségünk” témakörének szenteli, melyben kiemelt figyelmet kapnak a hazai kutatóműhelyek eredményei.
A magyar tengerbiológia e jelentős eredménye emlékeztet bennünket arra, hogy tudományos hagyományaink – még a trianoni békediktátum következtében tengeri kijáratunktól megfosztva is – tovább élnek és fejlődnek. A Kárpát-medence tudósainak munkája így járul hozzá az egyetemes tudományos ismeretek gyarapításához, miközben fenntartja a magyar természettudományos gondolkodás folytonosságát.
