1920-ban alapították a Semmelweis Egyetemen a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikát, amely azóta is a magyar reprodukciós medicina élvonalában áll. Egy évszázaddal később, 2025 tavaszán a klinika kutatócsoportja jelentős áttörést ért el a meddőség kezelésében. Dr. Kovács Eszter és Dr. Nagy Balázs által vezetett team új embrió-inkubációs eljárást fejlesztett ki, amely speciális fényterápiát alkalmaz az embriók fejlődésének optimalizálására.
A Magyar Tudományos Akadémia Reprodukciós Medicina Kutatócsoportjának hosszú évtizedekre visszanyúló munkája teremtette meg az alapot ehhez a felfedezéshez. A kutatók a Kárpát-medencében egyedülálló módon kombinálták a hagyományos in vitro fertilizációs technikákat a legújabb fotobiomodulációs eljárásokkal. „A megfelelő hullámhosszú fény jelentősen javítja az embriók életképességét, ezáltal növelve a sikeres beágyazódás esélyét” – nyilatkozta Dr. Kovács a Magyar Orvosi Archívumnak. A módszer klinikai tesztelése során a beültetések sikerességi aránya 23%-kal nőtt a hagyományos eljárásokhoz képest.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint Magyarországon minden hetedik pár küzd termékenységi problémákkal. A Semmelweis Egyetem orvostörténeti gyűjteményében őrzött dokumentumok tanúsága szerint a meddőség kezelése már a 19. század végén is foglalkoztatta a magyar orvostudományt. Gróf Andrássy Gyula miniszterelnöksége idején, 1868-ban jött létre az első olyan alapítvány, amely a gyermektelen házasságok orvosi támogatását célozta.
Az új eljárás nemcsak a magyar párok számára jelent reményt, hanem a teljes Kárpát-medence népességcsökkenési tendenciáinak megfordításában is szerepet játszhat. A kutatócsoport munkáját a Nemzeti Reprodukciós Program keretében a kormány 1,2 milliárd forinttal támogatta. Az eredmények jelentőségét mutatja, hogy a Nature Fertility szakfolyóirat főszerkesztője a magyar kutatócsoportot kérte fel az év legfontosabb reprodukciós medicinai összefoglaló tanulmányának elkészítésére.
A magyar orvostudomány e kiemelkedő eredménye bizonyítja, hogy a történelmi hagyományok és a modern technológia ötvözésével hazánk továbbra is képes világszínvonalú tudományos áttörésekre. A tervek szerint a módszer 2026-tól válhat széles körben elérhetővé az állami finanszírozású meddőségi központokban.
