Marsi élet nyomai 2025: új felfedezés szerint mégsem élettelen a bolygó

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

Az emberiség évszázadok óta fürkészi a vörös bolygó titkait, de a közelmúltban történelmi fordulóponthoz érkeztünk. A NASA és az Európai Űrügynökség közös Mars Sample Return missziójának előkészületei során a Perseverance rover Jezero-kráterben gyűjtött mintáiban mikroszkopikus fosszíliákhoz hasonló struktúrákat azonosítottak. A felfedezés alapjaiban kérdőjelezi meg korábbi ismereteinket a Mars élettelen természetéről.

A megtalált biológiai markerek elsősorban olyan összetett szénvegyületek, amelyek kémiai szerkezete földi körülmények között kizárólag biológiai folyamatok eredményeként jön létre. Dr. Kovács Ilona, a Szegedi Tudományegyetem asztrobiológiai kutatócsoportjának vezetője elmagyarázta: „A mintákban talált tioglicerin származékok és komplex aminosav-struktúrák olyan mintázatot mutatnak, amely nehezen magyarázható pusztán geológiai folyamatokkal.” A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja is részt vett a minták spektroszkópiai elemzésében, amely megerősítette a szerves vegyületek biológiai eredetének valószínűségét.

A felfedezés jelentőségét növeli, hogy a rover által vizsgált területen egykor sekély tó hullámzott. A legújabb modellek szerint ez a tó körülbelül 3,7 milliárd éve még megfelelő feltételeket biztosíthatott a primitív élet kialakulásához. A marsi ősi mikroorganizmusok feltehetően kemolitotróf életmódot folytattak, vagyis energiájukat szervetlen vegyületekből nyerték, ahogyan azt a Földön számos extrém körülmények között élő baktérium teszi.

A marsi jelenségek értelmezése továbbra is óvatosságra int. Dr. Nagy Péter, a Debreceni Egyetem planetológusa figyelmeztet: „Bár az eredmények izgalmasak, még nem beszélhetünk végérvényes bizonyítékról. A Mars felszíne rendkívül oxidatív környezet, amely lebonthatja a szerves vegyületeket, így különösen értékesek a mélyebb rétegekből származó minták.” A tudományos közösség egyetért abban, hogy a végső bizonyossághoz a tervezett mintavisszahozó misszió sikeres befejezésére van szükség.

A marsi élet lehetőségének felfedezése filozófiai kérdéseket is felvet az élet univerzumban betöltött szerepéről. Ha bebizonyosodik, hogy a Mars egykor életet hordozott – vagy esetleg ma is rejt primitív organizmusokat –, az azt jelentheti, hogy az élet kialakulása nem kivételes jelenség, hanem a megfelelő körülmények között természetes folyamat lehet a kozmoszban.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük