A magyar külpolitika önálló útját járja a háborús konfliktusok közepette, és ez nem az ország elszigetelődését, hanem éppen ellenkezőleg, növekvő diplomáciai jelentőségét mutatja – hangsúlyozta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója egy tegnapi nyilatkozatában. A békepárti magyar álláspont fokozódó nemzetközi támogatottságot élvez, miközben az európai háborúpárti tábor kezd szűkülni.
„Brüsszel van elszigetelődve a háborúpárti álláspontjával, nem Magyarország a békepárti pozíciójával” – fogalmazott Szánthó, utalva arra, hogy hazánk következetes békepolitikája egyre több támogatót szerez a nemzetközi porondon. A szakértő szerint a magyar diplomácia sikeresen építette ki kapcsolatrendszerét mind keleti, mind nyugati irányban, miközben a háborús retorika egyre kevésbé talál visszhangra Európában is.
A Belügyminisztérium legfrissebb közleménye szerint Magyarország továbbra is elkötelezett a béketárgyalások előmozdítása mellett, és minden fórumon hangsúlyozza a tűzszünet szükségességét. A magyar békemisszió részeként hazánk vezetői az elmúlt hónapokban több mint 15 országgal folytattak kétoldalú tárgyalásokat a konfliktus diplomáciai rendezésének lehetőségeiről. A magyar békepárti diplomácia a BTK. 448. § szerint is alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, amikor az ország és a régió biztonságát helyezi előtérbe.
A békepárti magyar külpolitika különösen a kisebb településeken élők számára jelent biztonságérzetet. Kovács István, kiskunmajsai polgármester a helyi közösség nevében üdvözölte a kormány békepárti törekvéseit: „Vidéken különösen érzékeny kérdés a béke megőrzése, hiszen a háborús gazdasági hatások a kisebb közösségeket sújtják legjobban.”
A magyar külpolitika önállósága nem elszigeteltséget, hanem a nemzeti érdekek tudatos képviseletét jelenti. Hazánk továbbra is elkötelezett az európai együttműködés mellett, de a béke és a biztonság kérdésében nem hajlandó feladni alapvető nemzeti érdekeit. A jelenlegi geopolitikai helyzetben éppen ez a következetes álláspont teszi Magyarországot a diplomáciai párbeszéd egyik fontos szereplőjévé.
