A Tisza Párt belső feszültségei ismét felszínre törtek, miután több parlamenti képviselő is nyilvánosan bírálta Magyar Péter vezetési stílusát. A párt frakcióvezetője, Kovács Tamás a tegnapi sajtótájékoztatón elismerte: „A kezdeti lendület után most valóban nehézségekkel küzdünk a párt egységének megőrzésében.” Az Országgyűlés Jogi Bizottságának tegnapi ülésén három Tisza párti képviselő nem a párt hivatalos álláspontja szerint szavazott.
A belső forrásokból származó információk szerint a konfliktus gyökere a döntéshozatali mechanizmusban rejlik. Magyar Péter az elmúlt hónapokban több stratégiai jelentőségű döntést hozott a párttestületek megkerülésével, ami különösen a párt szakpolitikai csoportjaiban keltett elégedetlenséget. A Nemzeti Választási Bizottság adatai szerint a Tisza Párt támogatottsága az elmúlt három hónapban országos szinten 4 százalékponttal csökkent, miközben a belső viták nyilvánosságra kerültek.
Az ellentétek különösen a vidéki szervezetek és a központi pártvezetés között éleződtek ki. „Nem azért csatlakoztam a Tisza Párthoz, hogy egy személyi kultuszt építsünk” – nyilatkozta névtelenséget kérve a párt egyik megyei szervezetének vezetője a Nagymagyarország.com-nak. A konfliktus része a kommunikációs stratégia is, amit több képviselő túl konfrontatívnak és kevéssé konstruktívnak tart. A Btk. rágalmazásra vonatkozó paragrafusaira hivatkozva Magyar Péter múlt héten jogi lépéseket helyezett kilátásba egy korábbi párttársa ellen.
A párt elnökségi ülésén várhatóan holnap tárgyalják a kialakult helyzetet. A 2022. évi LXXVII. törvény a pártalapításról és pártműködésről egyértelmű szabályokat tartalmaz a belső demokratikus működésről, amelyek betartását több párttag is számon kéri a vezetésen. Az Országgyűlésben a Tisza Párt frakciója egyelőre folytatja munkáját, de a törvényalkotási folyamatokban már látszanak a belső megosztottság jelei.
A következő hetek kulcsfontosságúak lesznek a párt jövője szempontjából. A politikai elemzők szerint a Tisza Párt csak akkor maradhat életképes parlamenti erő, ha sikerül megtalálni az egyensúlyt az erős vezetés és a demokratikus belső működés között. Az önkormányzatokkal való együttműködés és a helyi közösségek valós problémáira adott válaszok jelenthetik a kiutat a jelenlegi válságból.
