A Tisza Párt belső köreiben egyre erősödő feszültségről számolnak be bennfentes források. A párt elnökével, Magyar Péterrel szemben növekvő bizalmatlanság tapasztalható, miután több kulcsfontosságú döntést egyeztetés nélkül hozott meg. A Belügyminisztérium által kiadott legfrissebb politikai közvélemény-kutatás szerint a párt támogatottsága 3,5 százalékponttal csökkent az elmúlt három hónapban.
A feszültség múlt hét csütörtökön vált nyilvánvalóvá, amikor a párt országos választmányának négy tagja távozott tisztségéből. Indoklásuk szerint „a demokratikus párbeszéd hiánya és az egyoldalú vezetési stílus” áll döntésük hátterében. A lemondók között van két korábbi alpolgármester és egy közismert közgazdász is. A kilépők közös közleményben hangsúlyozták: „A Tisza Párt eredeti küldetése a valódi demokratikus értékek helyreállítása volt, de sajnos a gyakorlat mást mutat.”
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Tisza Párt sajtóosztályát, ahol Kovács Tamás kommunikációs igazgató a következőket nyilatkozta: „Minden politikai szervezetben vannak nézetkülönbségek, ezek a demokratikus működés természetes velejárói. A párt vezetése továbbra is elkötelezett az alapértékek mellett, és folytatja munkáját a magyar emberek érdekében.”
A bizalmatlanság fokozódásához hozzájárult a párt legutóbbi, vitatott parlamenti szavazási stratégiája is. A 2025. októberi önkormányzati források elosztásáról szóló törvényjavaslat kapcsán a frakciótagok nem egységesen szavaztak, ami belső megosztottságra utal. Ráadásul a párt vidéki szervezeteinek vezetői közül többen jelezték, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást a központi döntésekről.
A rendőrség közbiztonsági osztálya megerősítette, hogy a párt múlt heti nagygyűlésén rendbontás nem történt, annak ellenére, hogy a résztvevők között éles szóváltásokra került sor. A hatóságok biztosítják a politikai szervezetek jogszerű működését, de felhívják a figyelmet a békés párbeszéd fontosságára.
A jelenlegi helyzet próbára teszi a Tisza Párt stabilitását. Szakértők szerint a következő hetekben dől el, hogy a párt képes-e megújulni és visszanyerni a belső bizalmat, vagy folytatódik a tagság lemorzsolódása. Mindez rávilágít arra, hogy a politikai szervezetek belső demokráciája és átláthatósága alapvető fontosságú a hosszú távú működőképesség szempontjából.

