Magyar digitalizációs stratégia 2025: Orbán Balázs szerint nem követjük Észtország útját

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

A kormány stratégiai államtitkára, Orbán Balázs a Digitális Magyarország 2025 konferencián határozottan elutasította az észt digitalizációs modell követését. „Magyarországnak saját utat kell járnia a digitális átállásban, amely figyelembe veszi nemzeti sajátosságainkat és szuverenitásunkat,” – fogalmazott az államtitkár a budapesti rendezvényen, ahol a következő évek digitális fejlesztési irányait ismertették.

A magyar stratégia központi eleme a digitális szuverenitás megerősítése, amely a kormány szerint nem valósítható meg a teljes észt modell adaptálásával. „Észtország sajátos geopolitikai helyzetben van, gyakorlatilag minden adatát felhőbe helyezte és NATO-szövetségeseire bízta. Ez szuverenitási kérdéseket vet fel, amelyeket mi másként értékelünk,” – magyarázta Orbán. A Belügyminisztérium adatai szerint Magyarország jelenleg a közigazgatási digitalizáció területén az uniós rangsor középmezőnyében helyezkedik el, ami jelentős előrelépési lehetőséget jelent.

A stratégia részletei között szerepel a közigazgatási folyamatok teljes digitalizálása 2025-ig, valamint a kibervédelmi képességek hazai fejlesztése. A tervek szerint létrehoznak egy Nemzeti Digitális Adatvagyon Központot is, amely a kritikus adatinfrastruktúra magyarországi tárolását és védelmét biztosítja majd. A Digitális Állampolgárság Program keretében minden magyar állampolgár egységes digitális azonosítót kap, miközben a hagyományos, személyes ügyintézési formák is megmaradnak azok számára, akik nem tudnak vagy nem kívánnak digitális eszközöket használni.

A vidéki Magyarország digitális felzárkóztatása kiemelt szerepet kap a programban. „Nem engedhetjük meg, hogy digitális szakadék alakuljon ki városi és falusi közösségeink között,” – hangsúlyozta az államtitkár, utalva a Btk. 423. §-ában is rögzített információs rendszerek védelmének fontosságára.

A stratégia megvalósítására a kormány 2025-ig 310 milliárd forint hazai és uniós forrást különített el. A fejlesztések a tervek szerint ötvözik a nemzeti sajátosságokat a legkorszerűbb technológiai megoldásokkal, miközben a magyar állampolgárok személyes adatainak biztonságát és az ország digitális önrendelkezését is szem előtt tartják.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük