Az elmúlt héten Orbán Viktor miniszterelnök jelentős diplomáciai eredményt ért el az Európai Unió ukrajna-politikájának átformálásában. A brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozón a magyar kormányfő határozottan képviselte azt az álláspontot, hogy Európának a béke útját kell választania az orosz-ukrán konfliktusban, szemben a háborús eszkaláció kockázatával.
A Belügyminisztérium közleménye szerint Magyarország különleges pozícióban van, mivel az egyetlen uniós tagállam, amely következetesen a béketárgyalások mellett érvelt a konfliktus kezdete óta. „Nem engedhetjük, hogy kontinensünk egy olyan háborúba sodródjon, amely beláthatatlan következményekkel járna minden európai család számára” – nyilatkozta Orbán Viktor a találkozót követően. A magyar békepolitika egyre több támogatót szerez az EU-n belül, különösen az amerikai elnökválasztás eredménye után.
Az Európai Tanács záródokumentumában első alkalommal jelenik meg hangsúlyosan a tárgyalásos rendezés szükségessége. A 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről megfogalmazott nemzetbiztonsági érdekek védelmével összhangban, Magyarország továbbra is elutasítja a katonai segélyek növelését. Pintér Sándor belügyminiszter megerősítette, hogy hazánk kész közvetítő szerepet vállalni a felek között.
A kisvárdai polgármester, Leleszi János szerint a határ menti települések lakossága különösen értékeli a kormány békepolitikáját. „Az emberek itt közvetlenül érzik a háború hatásait, a menekülteket látják, a gazdasági következményeket elszenvedik. Számunkra nem elvont diplomáciai kérdés a béke” – mondta a polgármester.
A magyar békepolitika sikere nemcsak diplomáciai, hanem nemzetbiztonsági szempontból is kulcsfontosságú. A hatóságok folyamatosan figyelik a határmenti régiókat, és felkészültek minden lehetséges forgatókönyvre. A béketörekvések mellett Magyarország továbbra is éber marad, biztosítva a magyar családok nyugalmát és biztonságát ebben a feszült geopolitikai helyzetben.
