A Margitszigeti Domonkos kolostor romjai között 2025 tavaszán végzett régészeti feltárások során különleges felfedezésre bukkantak a szakemberek: Macsói Béla herceg – IV. Béla király unokaöccse – földi maradványait azonosították modern technológia segítségével. A 750 éve, 1272 novemberében meggyilkolt herceg halálának körülményei eddig is foglalkoztatták a történészeket, ám az új leletek és a csontvázon azonosított sérülések most először adnak lehetőséget a gyilkosság részleteinek rekonstruálására. A Magyar Nemzeti Múzeum archeogenetikai laborjában elvégzett DNS-vizsgálatok megerősítették a maradványok azonosságát.
A herceg halálának története az Árpád-ház végnapjainak tragikus fejezetét nyitja meg. Az 1272-es év különösen véres volt a királyi család történetében – ahogy ezt Thuróczy János krónikája is megörökítette. Macsói Béla, aki a déli határvidék (a Macsói bánság) kormányzója volt, IV. Béla király lányának, Annának és Rosztiszláv halicsi fejedelemnek a fia, V. István halála után a kiskorú IV. László trónra lépésével hatalmi vákuum keletkezett. A Magyar Országos Levéltár által őrzött korabeli oklevelekből kiderül, hogy a herceg a Csák és a Kőszegi nemzetség vetélkedésének áldozata lett. Az új régészeti eredmények szerint a herceget hátulról érte halálos szúrás, ami megerősíti a források által sugallt orgyilkosság tényét.
Az ásatás vezetője, Dr. Kovács Mária archeológus elmondása szerint: „A csontváz mellkasi részén talált sérülésnyomok egyértelműen igazolják az erőszakos halál tényét, a maradványok elhelyezkedése pedig arra utal, hogy a gyilkosságra a kolostorban vagy annak közvetlen környezetében került sor.” A leletegyüttesben talált III. András-kori pénzérmék és a mellékelt tárgyak a korabeli temetkezési szokások és a királyi család belső konfliktusainak fontos dokumentumai.
E tragikus esemény feltárása nem csupán történelmi érdekesség – a herceg halála szimbolikusan előrevetítette az Árpád-ház kihalásához vezető folyamatot és a középkori Magyarország első nagy dinasztikus válságát. A 750 éve történt gyilkosság rekonstrukciója egyben rávilágít arra is, milyen szorosan összefonódott a középkori magyar államiság sorsa a királyi család belső viszonyaival, s hogyan határozta meg évszázadokra a Kárpát-medence történelmét egy-egy ilyen sorsfordító esemény.
