A Jeszenszky-kaland legutóbbi részében Lentulai Krisztián műsorvezető, politikai kommentátor egy meglepő gondolatot vetett fel: a férfiaknak többféle identitása van, a nőknek kevésbé. A kijelentés, mely egy baráti beszélgetés spontán fordulataként hangzott el, mélyebb kérdéseket vet fel arról, hogyan alakítjuk identitásunkat a különböző életterekben.
Lentulai megfigyelése szerint a férfiak jellemzően többféle szerepkörben mozognak: szakmai identitásuk, barátságaik, hobbijuk, zenei világuk mind külön szférát alkotnak. A beszélgetés Jeszenszky Jánossal jól példázza ezt: harminc éve tartó barátság, közös zenei élmények, hasonló szakmai pálya – mégis mindegyik terület más-más arcukat villantja fel. A nők esetében, állítja Krisztián, ez a megosztottság kevésbé jellemző. Az identitás egységesebb, átfogóbb.
A megállapítás vitatható, de rávilágít egy valódi kulturális különbségre. A hagyományos férfi szocializáció valóban erősebben hangsúlyozza a különböző szerepek elkülönítését. Munka és magánélet, barátok és család, komoly és könnyed – ezek gyakran külön rekeszekbe kerülnek. A női identitás azonban talán organikusabban összefonódik: az anyaság áthatja a szakmai életet, a baráti kapcsolatok átjárják a családit.
Ez nem feltétlenül jelent értékítéletet. Mindkét megközelítés erényekkel és kihívásokkal jár. A többrétegű férfi identitás rugalmasságot és sokszínűséget kínál, de szétforgácsolódáshoz is vezethet. Az egységesebb női identitás integráltabbá teheti az életet, de akár bezártsággal is járhat.
„Közös zenei világ, közös értékrend, és jó ideje kb. ugyanazt a munkát is végezik” – áll a beszélgetés leírásában. Mégis külön epizódokat alkotnak életükben. Talán pont ez a férfi barátságok titka: a különböző területeken megélt közösség, ami nem követeli az összes identitásréteg összeolvadását.
A kérdés kulturális gyökerei mélyre nyúlnak. A hagyományos magyar családmodellben a férfi több világban mozgott: otthon, munkában, kocsmában, egyesületben. A nő identitása erősebben kapcsolódott az otthonhoz, bár ez persze leegyszerűsítés. A modern viszonyok között mindkét nem keres új egyensúlyt az identitás egysége és sokrétűsége között.
Lentulai meglátása így válik tükörré: hogyan éljük meg önmagunkat a különböző szerepekben? Mennyire fontos az integritás, mennyire a sokszínűség? Ezek nem nemi, hanem emberi kérdések végső soron.
