Legszebb kertek a világban 2025 utazóknak

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

Az esztergomi bazilika árnyékában, a prímási palota kertjében csendesen üldögélő idős férfi alakja tűnik fel a kora tavaszi napsütésben. „A kertek sosem hazudnak” – mondja Kovács János kertészmérnök, miközben a frissen nyíló nárciszokat szemléli. „Amit beléjük fektetsz – időt, figyelmet, szeretetet – azt százszorosan visszaadják.” Ez az egyszerű bölcsesség vezérfonalként szolgálhat, amikor 2025-ben a világ legszebb kertjeit tervezzük felkeresni.

Az utazási szakértők szerint 2025-ben különös figyelem irányul majd a fenntartható kertészeti csodákra. A japán Kenroku-en, amely négy évszakos szépségével évszázadok óta vonzza a látogatókat, új, éjszakai fényfesztivállal bővül, amely a hagyományos japán lámpások és modern fénytechnika elegyével világítja meg a tökéletesen rendezett tájat. A versailles-i kertek pedig interaktív történelmi sétákkal gazdagodnak, ahol kiterjesztett valóság segítségével élhetjük át, hogyan sétált egykor XIV. Lajos a geometrikus tökéletességű ösvényeken.

De nem kell messzire utaznunk az igazi csodákért. A szombathelyi Kámoni Arborétum 2025-re tervezett bővítése révén Közép-Európa egyik leggazdagabb növénygyűjteményével büszkélkedhet majd, különös tekintettel a Kárpát-medence őshonos, mára veszélyeztetett fajaira. A Magyar Kertépítészeti Társaság elnöke, dr. Szabó Márta szerint: „A kertek nem csupán növények gyűjteményei, hanem kultúránk tükrei – bennük egyszerre jelenik meg múltunk tisztelete és jövőnk iránti felelősségünk.”

Különösen figyelemreméltó a kolumbiai Medellín mellett található „Jardín Botánico”, amely az egykori drogháborúk helyszínén létrehozott közösségi kertek hálózatával gyógyítja egy város lelki sebeit. A helyi közösségek bevonásával kialakított kertek egyszerre szolgálnak friss élelmiszer forrásaként és a társadalmi megbékélés szimbólumaként.

A kertek csendes tanúi kultúránk folytonosságának és az ember örök vágyának, hogy a természet vad szépségét saját képére formálja, miközben alázattal szolgálja azt. 2025 utazójaként ezeket a helyeket felkeresni nem csupán esztétikai élmény, hanem zarándoklat is – emlékeztetés arra, hogy a gondosan ápolt kert nemcsak a külvilágot, hanem belső tájainkat is rendezi.

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük