Kötelező tandíj bevezetését szorgalmazza a magyar felsőoktatásban Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, aki szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan és reformra szorul. A Corvinus Egyetem volt rektora a héten megjelent felsőoktatási koncepciójában kifejtette, hogy 2025-től minden egyetemi hallgatónak tandíjat kellene fizetnie, függetlenül az intézménytől vagy a választott szaktól.
A tervezet szerint az alapszakos képzéseken hallgatónként félévente 250-300 ezer forintos tandíjat vezetnének be, míg a mesterképzéseken ez az összeg elérné a 400-500 ezer forintot. „A magyar felsőoktatás jelenlegi finanszírozási rendszere nem biztosítja a minőségi képzést és a nemzetközi versenyképességet. Az általános tandíj bevezetése alapvető fontosságú az egyetemek anyagi függetlenségének megteremtéséhez,” – nyilatkozta Bokros a koncepció bemutatásakor.
A javaslat szerint a hátrányos helyzetű, de tehetséges diákok számára kiterjedt ösztöndíjrendszer és kedvezményes diákhitel biztosítaná a továbbtanulás lehetőségét. Az Oktatási Hivatal adatai szerint jelenleg a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók közel 70 százaléka állami ösztöndíjas képzésben vesz részt, így őket közvetlenül érintené a változás.
A tervezetet már most jelentős társadalmi ellenállás övezi. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája azonnali közleményben utasította el a javaslatot, hangsúlyozva, hogy az általános tandíj bevezetése tovább mélyítené a társadalmi különbségeket és sokak számára elérhetetlenné tenné a felsőfokú képzést. „Ez a javaslat nem reformot, hanem visszalépést jelentene a magyar oktatásügyben. A tandíj bevezetése helyett a meglévő rendszer hatékonyságának javítására lenne szükség,” – fogalmazott Kovács Péter, a HÖOK elnöke.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyelőre nem reagált hivatalosan a javaslatra, de kormányzati források szerint a kabinet nem támogatja a kötelező tandíj bevezetését. A felsőoktatási intézmények vezetői megosztottak a kérdésben, többen a részleges tandíj és a teljesítményalapú finanszírozás kombinációját tartanák ideálisnak.
A vitát tovább árnyalja, hogy Bokros Lajos korábban pénzügyminiszterként már próbálkozott hasonló reformmal, ami akkor jelentős társadalmi ellenállásba ütközött. A közvéleménykutatások szerint a magyar lakosság több mint 75 százaléka ellenzi az általános tandíj bevezetését, és támogatja az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek fenntartását.
