Korcsolyázás története Magyarországon: Hogyan lett nemzeti szenvedély?

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

1876. december 2-án nyitotta meg kapuit a Városligeti Műjégpálya, amely az európai kontinens első mesterséges jégpályájaként írta be magát a történelembe. A Pesti Korcsolyázó Egylet, amely 1869-ben alakult, kiemelt szerepet játszott a létesítmény megvalósításában. A Magyar Országos Levéltárban őrzött alapító okiratuk szerint az egyesület célja „a korcsolyázósport meghonosítása és fejlesztése a haza javára” volt.

A korcsolyázás azonban már jóval korábban ismert volt a Kárpát-medencében. A 18. századi nemesi naplókban találunk utalásokat téli mulatságokra, ahol befagyott tavakon siklottak a résztvevők. Eötvös Károly „Utazás a Balaton körül” című művében (1901) leírja, hogy a 19. század közepén a Balaton jegén a környékbeli lakosság rendszeresen korcsolyázott, bár akkor még főként csontból készült korcsolyákat használtak. Az áttörést a fémkorcsolyák megjelenése hozta az 1860-as években.

A kiegyezés utáni polgárosodás időszakában vált a korcsolyázás igazi társadalmi eseménnyé. A Városligetben rendezett korcsolyabálok a fővárosi elit kedvelt találkozóhelyeivé váltak. A Vasárnapi Ujság 1880. januári számában így írt: „A jégen találkozik főúr és polgár, hivatalnok és kereskedő, mintha a téli hideg leolvasztaná a társadalmi különbségeket.” A millennium idejére a sport már annyira népszerű lett, hogy 1895-ben megalakult a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség.

A trianoni békeszerződés után is megmaradt a korcsolyázás nemzeti jelentősége. Az 1926-ban Európa-bajnokságot nyert Szentgotthárdi László és az 1930-as évek műkorcsolya-csillaga, Terták Elemér sikerei nemzeti büszkeséget jelentettek a nehéz időkben. A Budapesti Korcsolyázó Egylet 1930-as évekbeli tagsági nyilvántartásai szerint a Kárpát-medence minden részéről érkeztek sportolók a fővárosba.

A korcsolyázás történetének tanulmányozása megmutatja, hogyan válhatott egy téli szórakozás nemzeti identitásunk részévé. A jégen sikló magyarok öröme, az egyesületi élet hagyománya és a nemzetközi sikerek emléke összeköt generációkat. Ezek a tradíciók elevenen élnek tovább, amikor ma a Városligeti Műjégpályán siklanak a korcsolyázók, ahol elődeik közel 150 éve tették ugyanezt.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük