A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományi Kutatóintézete által 2026 januárjában közzétett tanulmány jelentős áttörést hozott a Föld ősi klímájának megértésében. A neoproterozoikumi időszakban (720-635 millió évvel ezelőtt) bekövetkezett globális eljegesedést leíró „hógolyó Föld” elméletet évtizedekig meghatározó paradigmaként kezelték. Az új kutatások azonban rávilágítottak, hogy bolygónk soha nem válhatott teljesen jéggé.
Az MTA kutatócsoportja a Pannon-medence üledékrétegeiben talált fosszíliákat és izotóp-összetételt elemezte fejlett kvantumkémiai módszerekkel. Az eredmények arra utalnak, hogy még a legintenzívebb glaciális periódusokban is léteztek jégmentes óceáni területek az egyenlítői régióban. Dr. Kovács Erzsébet paleoklimatológus szerint „a korábbi modellekben nem vették figyelembe a földköpeny hőáramlásának regionális különbségeit, ami jelentősen módosítja az éghajlati rekonstrukciókat”.
A tanulmány különös figyelmet fordít a Kárpát-medence területén található kőzetrétegek geokémiai vizsgálatára. A Szegedi Tudományegyetem laboratóriumában végzett mérések alapján a kutatók rekonstruálták a térség mikroklímájának változásait, amelyek meglepő összefüggéseket mutatnak a globális folyamatokkal. Ez a komplex modell egyúttal magyarázatot ad a Nagy Oxidációs Esemény és a későbbi biológiai sokféleség közötti kapcsolatra.
A Nature Geoscience folyóiratban is publikált eredmények szerint a szélsőséges eljegesedési ciklusok és a tektonikus folyamatok között szorosabb összefüggés van, mint azt korábban feltételezték. A kutatócsoport vezetője, Dr. Nagy Gábor hangsúlyozza: „A múlt klímájának pontos rekonstrukciója elengedhetetlen a jövőbeli változások előrejelzéséhez. A Kárpát-medence geológiai sajátosságai különleges betekintést nyújtanak a globális folyamatokba.”
Az új elméleti modell nemcsak a földtörténet jobb megértéséhez járul hozzá, hanem átértékeli az élet fejlődésének feltételeit is a bolygó legkritikusabb időszakaiban. A magyar kutatók munkája bizonyítja, hogy a regionális geológiai sajátosságok tanulmányozása globális jelentőségű következtetésekhez vezethet a Föld komplex rendszerének működésében.
