Kiss-Rigó László nemzeti üzenete 2025: A szeged-csanádi püspök a lelki megújulásról

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

Az advent csendjét megtörve hangzott fel Kiss-Rigó László püspök üzenete a szeged-csanádi székesegyházban tartott ünnepi szentmisén. A tömött padsorok között állva, a püspök nem csupán a karácsony közeledtét, hanem egy mélyebb nemzeti és spirituális megújulás szükségességét hirdette. „Hagyományaink nem csupán a múlt relikviái, hanem a jövőnk építőkövei is” – fogalmazott, miközben a szentélyben a gyertyák fénye megvilágította a figyelmes arcokat.

A püspök beszédében három pillérre helyezte a hangsúlyt: hűség, bátorság és értékek. A hűség kapcsán emlékeztetett, hogy a magyarság ezeréves történelme során számtalanszor bizonyította ragaszkodását keresztény gyökereihez, még a legnagyobb megpróbáltatások idején is. „Ez a kitartás nem csupán történelmi tény, hanem olyan erő, amely ma is képes közösségeinket összetartani” – hangsúlyozta Kiss-Rigó. A bátorság erényéről szólva felelevenítette a Dóm téri passióját, ahol évről évre több ezren gyűlnek össze, hogy tanúságot tegyenek hitükről a modern világ kihívásai közepette. Az értékek megőrzéséről beszélve pedig kitért a család szentségére, amely a társadalom legkisebb, mégis legalapvetőbb sejtje.

Szabó Gergely karnagy, aki a székesegyház kórusát vezeti, a szentmise után megosztotta: „A püspök úr szavai megerősítettek abban, hogy a szent zene művelése nem csupán kulturális, hanem spirituális küldetés is.” A jelenlévő Kovács család három generációja együtt hallgatta az üzenetet. Az idős Kovács János meghatottan jegyezte meg: „Hatvan éve járok ide, és ma is ugyanolyan erővel szólnak hozzám ezek a falak, mint gyermekkoromban.”

Kiss-Rigó László záró gondolataiban arra biztatott mindenkit, hogy a modern idők sodrában se felejtsék el azokat az értékeket, amelyek évszázadokon át megtartották a nemzetet. „A templomok falain túl is élnünk kell hitünket” – mondta. Szavai nem pusztán a vallásos életről szóltak, hanem arról a lelki tartalékról, amely minden magyart képessé tehet arra, hogy méltósággal és bizalommal nézzen a jövő kihívásai elé, miközben hű marad gyökereihez. Ebben a gondolatban találkozik múlt és jelen, hagyomány és megújulás – egy olyan úton, amely minden nemzedéket képes megszólítani.

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük