A csehországi Kolín közelében amatőr régészek 2025 tavaszán példátlan értékű kelta kincset fedeztek fel: 47 aranypénzt, 23 ezüst fibulát és különleges díszítésű pajzsdudort tartalmazó leletet. A Krisztus előtti 1. századból származó kincs a Boii kelta törzs jelenlétét bizonyítja a Kárpát-medence északi peremvidékén, ami újabb bizonyíték a térség kulturális átjárhatóságára az ókorban. A prágai Nemzeti Múzeum régészeti osztályának vezetője, Pavel Novotný szerint a lelet „páratlan betekintést nyújt a kelta arisztokrácia gazdasági kapcsolataiba”.
Az úgynevezett „szivárványtálak” (aranypénzek) mindegyike egyedi díszítéssel rendelkezik, s motívumaik szoros rokonságot mutatnak a Dunántúl területén fellelt kelta érmekincsekkel. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található hasonló példányok arra utalnak, hogy a két térség közötti kereskedelmi és kulturális kapcsolat sokkal intenzívebb lehetett, mint azt korábban feltételezték. Dr. Kovács Péter, az ELTE régésze rámutat: „A Kárpát-medence kelta népessége egységes kulturális közeget alkotott, amelynek hatása a római hódítás után is fennmaradt.”
A lelőhely közelében talált településnyomok és két harcos sírja alapján a kutatók arra következtetnek, hogy jelentős kelta központ működhetett itt, amely összekötő kapcsot jelentett a mai Csehország és a Kárpát-medence között. A Cseh Nemzeti Múzeumban hamarosan kiállítják a kincset, és tárgyalások folynak egy közös magyar-cseh vándorkiállításról is, amely bemutatná a Kárpát-medence kelta örökségének egységét.
E lelet rávilágít arra, hogy a Kárpát-medence történelmi és kulturális egysége már az ókori kelták idején is létezett. A régészeti bizonyítékok alapján területünk nem elszigetelt régiók mozaikja volt, hanem szerves kulturális kontinuitást mutató térség, amely mai örökségünk részét képezi. A kelta kincs emlékeztet bennünket, hogy a Kárpát-medence kulturális összeköttetései évezredekre nyúlnak vissza, és a mai határokon átívelő örökségünk közös gyökereit tárják fel.

