A gőzölgő reggeli kávé rituáléja összeköti a magyarokat. Miközben a Centrál Kávéházban hallgatom Kovács Mária környezetvédelmi szakértőt, elgondolkodom, hány millió csésze kávé készül naponta országszerte. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy átlagos magyar évi 3,5 kg kávét fogyaszt – de vajon belegondolunk-e, milyen környezeti lábnyomot hagy ez a mindennapi szokásunk?
„A kávéfogyasztás ökológiai hatása összetett kérdés. Nemcsak a termesztés és szállítás, de az elkészítés módja is számít,” magyarázza Kovács. A legfrissebb kutatások szerint egy csésze eszpresszó széndioxid-kibocsátása 0,28 kg, míg egy kapszulás kávé akár 0,35 kg is lehet. Ezzel szemben a hagyományos kotyogós kávéfőző használata mindössze 0,15 kg kibocsátással jár. A különbség egy kávézó magyar esetében évente akár 75 kg széndioxidot is jelenthet – annyi, mintha 450 kilométert autóznánk.
A Szent István Egyetem Fenntarthatósági Intézetének 2024-es tanulmánya rávilágít: a kávé környezeti terhe nemcsak a széndioxid-kibocsátásban mérhető. A kávétermesztés intenzív vízhasználattal jár – egyetlen csésze előállításához akár 140 liter víz is szükséges lehet. Hazánkban egyre népszerűbbek a környezettudatos kávézók, mint a budapesti „Felelős Csésze„, ahol kizárólag fair trade, árnyékban termesztett kávét szolgálnak fel, amely kevesebb erdőirtással és vízhasználattal jár.
Az egyéni felelősség szerepe jelentős. „A kávézacc kiváló tápanyagforrás szobanövényeknek, komposztálható, sőt természetes tisztítószerként is használható,” javasolja Kovács. A Magyar Környezettudatos Kávéfogyasztók Egyesülete szerint újratölthető kapszulák használatával, kotyogós vagy dugattyús kávéfőzők előnyben részesítésével, valamint helyi pörkölésű kávék választásával jelentősen csökkenthető a környezeti terhelés.
A hagyomány és fenntarthatóság így találkozhat csészénkben. Talán a kávé rituáléja nem csupán az ízről és éberségről szól – lehet a tudatosság mindennapi gyakorlata is, ahol a múlt értékeit a jövő iránti felelősséggel ötvözzük.
