A Szent István Egyetem legfrissebb kutatása meglepő eredményeket hozott: a mérsékelt káromkodás bizonyos helyzetekben nemcsak természetes, hanem akár hasznos is lehet. Kovács Eszter főpszichológus vezetésével végzett vizsgálatban 450 magyar felnőtt vett részt, akik különböző stresszhelyzetekben alkalmazott verbális kifejezésmódjait elemezték. A tanulmány szerint a kulturális tabuk ellenére a káromkodás fontos érzelmi szelepként működhet.
„A káromkodás olyan ősi emberi kifejezésmód, amely valójában komplex pszichológiai funkciót tölt be” – magyarázza Kovács professzorasszony. „Vizsgálataink szerint a fájdalom tűrőképesség akár 30%-kal is növekedhet bizonyos helyzetekben alkalmazott erőteljesebb kifejezések használatával.” A tanulmány rávilágít, hogy a káromkodás természetes stresszoldó mechanizmusként működik, amit az agyban mérhető endorfintermelés növekedése is alátámaszt.
A kutatás különbséget tesz a különböző káromkodási típusok között. Míg a feszültség levezetésére szolgáló, másokat nem sértő kifejezések pozitív hatással bírhatnak, a rendszeres, másokat célzó verbális agresszió káros a mentális egészségre és a társas kapcsolatokra egyaránt. Fontos eredmény, hogy a káromkodás gyakorisága jelentősen befolyásolja hatékonyságát – akik ritkábban használnak erős kifejezéseket, nagyobb stresszcsökkenést tapasztalnak, amikor mégis megteszik.
Ugyanakkor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyelvész-pszichológusa, Dr. Nagy Tamás árnyalja a képet: „A nyelvi kifejezésmód mindig tükrözi kulturális értékeinket. Érdemes megfontolni, hogy a feszültségoldás más formái – mint a sport vagy a meditáció – hosszú távon építőbb hatással bírnak.” A szakember szerint a gyermekek előtti nyelvhasználat különösen fontos, hiszen ők még nem képesek megkülönböztetni a különböző szociális helyzetekben elfogadható kifejezésmódokat.
A tanulmány nem buzdít káromkodásra, csupán segít megérteni ennek az ellentmondásos emberi viselkedésnek a hátterét. A pszichológusok egyetértenek: a nyelvi önkifejezés gazdagsága, a helyzethez illő kommunikáció és a mások tiszteletben tartása továbbra is alapvető értékek maradnak, miközben elfogadjuk, hogy a feszültségoldás verbális formái is természetes részei emberi mivoltunknak.
