A szenteste bensőséges fényei alatt családok gyűlnek össze országszerte, miközben az asztalok roskadoznak a hagyományos fogásoktól. Tavaly az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a magyarok 68%-a fogyasztott legalább kétszer annyi kalóriát karácsonykor, mint egy átlagos napon. „A karácsonyi étkezések különleges rituálét jelentenek a családoknak, amely túlmutat a táplálkozáson – közösségi élményt és kulturális azonosulást nyújtanak,” magyarázza Dr. Kovács Erzsébet gasztroenterológus.
Az első falatokkal kezdődik testünk különös útja. Az ízletes halászlé és töltött káposzta elfogyasztása után 20 perccel az agyunk még nem kapja meg a jóllakottság jelzését, így folytatjuk az evést. Egy óra elteltével a vércukorszint meredeken emelkedik, különösen a bejgli és más édességek hatására. A Semmelweis Egyetem 2024-es kutatása kimutatta, hogy az ünnepi étkezések után két órával a vérnyomás átlagosan 10-15%-kal emelkedhet, ami átmeneti fáradtságot okoz.
A harmadik órában testünk már küzd a feldolgozással. Emésztőrendszerünk maximális kapacitással működik, miközben a hasnyálmirigy túlórázik az inzulintermelésben. Érdekes módon a nagymamák süteményeinek mandula és dió tartalma segít lassítani a szénhidrátok felszívódását, így tradicionális receptjeink bölcsessége tudományosan is igazolást nyer.
A negyedik-ötödik órában jelentkezik a hírhedt „karácsonyi kóma” – az emésztési folyamat miatt vérünk az emésztőrendszerbe áramlik, agyunk pedig kevesebb oxigént kap. A Táplálkozástudományi Intézet ajánlása szerint ilyenkor egy könnyű séta jelentősen javíthatja közérzetünket és segíti az emésztést. „A mozgás nem csak a kalóriák elégetésében segít, hanem helyreállítja testünk természetes egyensúlyát is,” nyilatkozta Dr. Nagy János életmód-tanácsadó.
Az ünnepek szépsége éppen abban rejlik, hogy hagyományaink megtartása mellett is figyelhetünk egészségünkre. A mértékletesség nem elvesz az ünnepből – inkább lehetővé teszi, hogy valóban élvezzük azt, miközben testünk is hálás lesz érte.
