A Szent Család betlehemi útja évezredek óta ihleti a karácsonyi ünnepkör gazdag hagyományvilágát. Miközben 2025-ben a digitális térben is egyre hangsúlyosabban jelenik meg az ünnep, érdemes megfigyelni, hogyan őrzik meg a közösségek világszerte a keresztény gyökereket, miközben saját kulturális jegyekkel gazdagítják a karácsonyi szokásokat.
A filippínó Simbang Gabi kilenc napos hajnali miséi és a mexikói Las Posadas szálláskereső körmenetei ugyanazt a történetet mesélik el – más-más kulturális köntösben. „A különböző népek karácsonyi hagyományaiban mindig felfedezhetjük Krisztus születésének központi üzenetét, még ha a külsőségek eltérőek is,” magyarázta Kovács Tamás néprajzkutató a közelmúltban megjelent tanulmányában.
Hazánkban a digitális betlehemezés és az online adventi kalendáriumok mellett idén különösen népszerűek a közösségi főzések, ahol hagyományos karácsonyi ételeket készítenek együtt a családok. A Kárpát-medencei hagyományokat őrző budapesti Szent István Bazilika előtti téren felállított jászol körül idén is megelevenedik a betlehemi történet, miközben a fiatalok okostelefonjukon követhetik az adventi programsorozatot.
Európa-szerte megfigyelhető a visszatérés az egyszerűbb, természetközelibb ünnepléshez. A skandináv országokban a hygge jegyében csöndes családi együttlétek, a mediterrán térségben pedig közösségi ünneplések kerülnek előtérbe. Lengyelországban az ostyatörés szertartása ma is szent pillanat, amely Krisztus megtört testére emlékeztet.
A technológiai fejlődés közepette is látható: a karácsonyi ünnepkör azért marad elevenen velünk, mert alapvető emberi vágyakat szólít meg – a közösség, a megbocsátás, az újjászületés és a remény egyetemes igényét. A hagyományok nem csupán a múltat őrzik, hanem hidat képeznek, amely összeköti az embert a transzcendenssel, a családokat egymással, és a közösségeket saját kulturális gyökereikkel.
