Az adventi kalendáriumok nyílnak, s mire a negyedik ablak is feltárul, sok cukorbeteg már szorongva gondol az ünnepi asztalra. A Magyar Diabetes Társaság legfrissebb adatai szerint hazánkban csaknem 800 ezer diagnosztizált cukorbeteg él, s számuk évente mintegy 15 ezerrel nő. Nekik az ünnepi lakomák nemcsak kísértést, hanem valós egészségügyi kockázatot jelentenek. „A karácsonyi időszak különösen nagy kihívás, de nem kell lemondani az ünnep ízeiről” – mondja Dr. Kempler Péter diabetológus.
A hagyományos magyar karácsonyi fogások jelentős része átalakítható cukorbetegbarát változatra. A halászlé például önmagában alacsony szénhidráttartalmú, a beigli helyett mandulalisztből készült, édesítőszerrel ízesített változat készíthető. Sok család már évek óta alkalmazza ezeket a helyettesítéseket, mint a budapesti Kovács család is, ahol három generáció ül az asztalhoz, köztük két cukorbeteggel. „Nagymama szilvás gombóca helyett xilittel készült szilvakompótot és házi túrógombócot kínálunk. A különbséget alig lehet észrevenni, de a vércukorértékeken nagyon is látszik” – meséli Kovácsné Erika.
A Szent János Kórház diabétesz centrumában idén karácsonyi főzőkurzust szerveznek, ahol a betegek megtanulhatják, hogyan készíthetnek rostban gazdag, alacsony glikémiás indexű ünnepi fogásokat. „A tudatos tervezés a legfontosabb” – hangsúlyozza Farkas Márta dietetikus. „Nem az egyszeri túlevés, hanem a napokig tartó nassolás szokott problémát okozni.” Javaslata szerint az étkezések előtt érdemes egy tányér zöldséglevest fogyasztani, és minden fogás mellé friss salátát kínálni.
A karácsony nem csupán étkezésről szól, hanem a közösségről, a meghittségről, a lélek táplálásáról is. Talán éppen a cukorbetegek taníthatnak minket arra, hogy az ünnep lényege nem az ételekben, hanem a szeretetben, odafigyelésben rejlik. Az ő étrendjükhöz alkalmazkodó családi asztal így válhat a gondoskodás és elfogadás jelképévé – olyan értékekké, amelyekre különösen nagy szükségünk van ebben a rohanó, fogyasztásra ösztönző világban.
