A budapesti Bazilikánál felállított adventi vásár forgatagában figyeltem meg egy kisfiút, aki tágra nyílt szemekkel bámulta az óriási karácsonyfát. „Anya, itt lakik a Jézuska?” – kérdezte édesanyjától olyan őszinte hittel, ami csak a gyermekek sajátja. Ez a pillanat eszembe juttatta, milyen kivételes az adventi időszak a legkisebbek szemén keresztül nézve, és milyen bölcsességet rejt az ő tiszta látásmódjuk.
A 2025-ös adventi készülődés különleges lehetőséget kínál számunkra, hogy újraértelmezzük a várakozás és a hit fogalmát. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem legújabb tanulmánya szerint a gyermekek karácsonyhoz fűződő élményei alapvetően befolyásolják később a hithez és közösséghez való viszonyukat. „A karácsonyi csoda nem csupán a meglepetésekben rejlik, hanem abban a légkörben, amit a család közösen teremt” – fogalmazott Dr. Szabó Katalin vallásszociológus, a kutatás vezetője. Az ünnepi rítusok – legyen az a közös gyertyagyújtás, betlehemezés vagy mézeskalácssütés – olyan kapaszkodót nyújtanak, amelyek biztonságot és folytonosságot teremtenek egy egyre bizonytalanabb világban.
A nagyszülők generációjának tudása különösen értékes ebben az időszakban. A Hagyományok Háza „Élő advent” programsorozata idén a generációk közötti párbeszédre helyezi a hangsúlyt, ahol idősebb falubeliek osztják meg a karácsonyi népszokásokat a városi gyermekekkel. Megindító látni, ahogy egy nyolcvanéves néni mesél a betlehemi csillagról fiatal hallgatóinak, miközben azok keze alatt formálódik a szalmaangyal. Ebben a találkozásban nem csupán a múlt elevenedik meg, hanem a jelenben is értéket teremt.
Az adventi várakozás megtanítja azt is, amire talán legnagyobb szükségünk van: a türelmet. A „mindent azonnal” korszakában a gyermekeknek különösen nehéz a várakozás művészete. Mégis, amikor napról napra közelebb kerülünk az ünnephez, a vágyakozás feszültsége és öröme különleges lelki ajándékot rejt. A csoda nem a fa alatt kezdődik, hanem a szívekben formálódik az adventi hetekben.
Ahogy közeledünk a 2025-ös karácsonyhoz, talán érdemes újra a gyermeki szemlélet tisztaságával tekintenünk az ünnepre. Nem csupán azért, hogy nosztalgikus érzéseket ébresszünk, hanem hogy visszataláljunk ahhoz az egyszerű hithez, amely képes meglátni a csodát a hétköznapokban is. Mert a karácsony igazi csodája nem évről évre újul meg, hanem velünk marad, ha megtartjuk magunkban a gyermeki nyitottságot a titok befogadására.
