A Vörösmarty téren idén is felállították a város karácsonyfáját, miközben családok ezrei indulnak útnak, hogy megtalálják otthonuk tökéletes ünnepi díszét. A karácsonyfa-választás rituáléja túlmutat az egyszerű vásárláson – egyfajta tükör, amely visszaveri értékrendünket, hagyományokhoz való viszonyunkat és identitásunkat.
„A karácsonyfa körüli családi döntések mélyebb kulturális kötődéseinket tárják fel,” magyarázza Kovács Mária néprajzkutató. „Míg nagyszüleink számára elképzelhetetlen volt műfenyő állítása, ma már sok család praktikus okokból vagy környezettudatosságból választja ezt a megoldást.” A Magyar Karácsonyi Hagyományok Egyesületének felmérése szerint idén a családok 42%-a dönt élő fenyő mellett, 35% műfenyőt állít, míg egyre többen választanak alternatív megoldásokat: fából készült karácsonyfát, falon kialakított dekorációt vagy újrahasznosított anyagokból készített installációt.
Az erdőgazdaságok jelentése szerint a Nordmann-fenyő továbbra is vezet népszerűségben, de erősödik a hazai lucfenyő és ezüstfenyő iránti kereslet is. Figyelemre méltó, hogy egyre több család választ gyökeres fenyőt, amit ünnep után kiültethet. „Ez a választás egyfajta hidat képez a hagyományőrzés és a modern környezettudatosság között,” mondja Tóth János kertészmérnök.
A díszítési stílus szintén árulkodó. A minimalistább skandináv trend és a hagyományos, színpompás magyar díszítés párhuzamosan létezik. Érdekes megfigyelni, hogy a szülői házban látott mintákat gyakran továbbvisszük, még akkor is, ha tudatosan más életstílust követünk. A díszek között egyre több a kézműves, egyedi alkotás, ami az autentikusság és személyesség felértékelődését jelzi.
A karácsonyfa-választás, -állítás és -díszítés szertartása végső soron nem arról szól, hogy mit viszünk be otthonunkba, hanem hogy milyen értékeket őrzünk és adunk tovább. Akár hagyományos, akár modern megoldást választunk, a lényeg változatlan: a karácsonyfa az ünnep központi szimbóluma marad, amely köré gyűlve megerősítjük családi kötelékeinket és kulturális identitásunkat.
