A Szent György-napi vásáron találkoztam Kovács Istvánné Marikával, aki büszkén mutatta meg 2018-ból származó, házi készítésű lekvárját. A sötét üvegben tárolt szilvalekvár minősége mit sem változott az évek során. Ez a találkozás indított arra, hogy összegyűjtsem azokat az élelmiszereket, amelyek megfelelő tárolás mellett évekig vagy akár évtizedekig is megőrzik minőségüket.
A hosszan eltartható élelmiszerek megfelelő készletezése nemcsak takarékossági szempontból előnyös, hanem biztonságérzetet is nyújt a váratlan helyzetekben. Az Agrártudományi Kutatóközpont felmérése szerint a magyar háztartások 68%-a tart otthon legalább kétheti tartalékot alapvető élelmiszerekből. Dr. Nagy János élelmiszerbiztonsági szakértő hangsúlyozza: „A megfelelően tárolt, hosszú lejárati idejű élelmiszerek a modern háztartások biztonsági hálóját jelentik.”
A méz kétségtelenül a legtartósabb természetes élelmiszerünk. Régészeti feltárások során találtak 3000 éves, egyiptomi sírokból származó mézet, amely még fogyasztható állapotban volt. A kristályosodás természetes folyamat, melegítéssel visszaállítható folyékony állapota. Hasonlóan hosszú életű a rizs is, amely légmentesen lezárva, száraz, hűvös helyen akár 30 évig is eláll.
A száraz hüvelyesek – bab, lencse, borsó – megfelelő tárolás mellett 10 évig megőrzik tápértéküket, bár idővel hosszabb főzési időre lehet szükség. A só és a cukor gyakorlatilag korlátlan ideig eltartható, amennyiben nedvességtől védjük. Természetes tartósítószerként is használhatók más élelmiszerek konzerválásához.
Kevesen gondolnák, de a vanília kivonat és a juharszirip alkoholtartalmának köszönhetően szinte örökké eláll. Az ecet szintén több évtizedig használható marad, sőt, az idő múlásával még gazdagabb ízt fejleszthet. A csokoládé – különösen a magas kakaótartalmú étcsokoládé – megfelelően tárolva akár két évig is fogyasztható marad.
Nagymamáink tudása ma is értékes: a száraz, hűvös, fénytől védett kamra létfontosságú ezeknek az élelmiszereknek a hosszú távú megőrzéséhez. A Hagyományok Háza gyűjtése szerint a régi paraszti háztartásokban külön tárolási rendszer volt a különböző tartósságú élelmiszerekhez. Ez a bölcsesség ma is alkalmazható, amikor időtálló éléskamránkat tervezzük – nemcsak gazdasági megfontolásból, hanem a családi biztonságérzet megteremtése érdekében is.
