Szent Mihály napján, csendesen hunyt el otthonában Kálloy Molnár Péter, a magyar színház- és filmélet kiemelkedő alakja. A hatvannyolc éves színművész távozása mélyen megrázta a hazai kulturális életet. Az Életünk Része Színház előadása után pár nappal korábban még mosolyogva köszönte meg a tapsot, senki sem gondolta volna, hogy utoljára látjuk őt a színpadon.
„Péter olyan művész volt, aki egész lényével szolgálta a közönséget. Nem csak alakításaiban, hanem emberi mivoltában is példaértékű volt” – emlékezett vissza Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója. Kálloy Molnár pályafutása során több mint száz színházi szerepben bizonyította kivételes tehetségét, miközben filmekben, szinkronhangként és rendezőként is maradandót alkotott. Különleges érzéke volt ahhoz, hogy a legmélyebb emberi érzelmeket a humor finom eszközeivel tudja közvetíteni.
A magyar közönség különösen szerette őt a Katona József Színházban töltött éveiért, emlékezetes Hamlet-alakításáért, valamint számtalan filmszerepe miatt. Generációk nőttek fel az általa szinkronizált karaktereken. Szathmáry Ádám filmrendező szerint „Péter hangja olyan volt, mint egy meleg takaró – azonnal otthonossá tette a teret, ahol megszólalt”.
Utolsó éveiben a fiatal színészek mentorálásának szentelte idejét. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen tartott mesterkurzusain a szakma mellett az alázat és a közönség tiszteletének fontosságát hangsúlyozta. „Tanítványaim számára nem csak színészmesterséget, hanem életszemléletet is igyekeztem átadni” – nyilatkozta egy tavalyi interjúban. Ez a szellemiség érhető tetten utolsó rendezésében is, amely a hagyományos értékek és a modern kifejezésmód harmonikus egyesítésével aratott sikert.
A művész temetésére szülővárosában, Esztergomban kerül sor, ahol a családja mellett a magyar kulturális élet számos képviselője búcsúzik majd tőle. Emlékét nemcsak filmjei és színházi alakításai, hanem az a különleges emberség és művészi alázat őrzi, amely egész pályafutását jellemezte.
