A téli időszakban szinte már hagyomány, hogy az iskolákban, munkahelyeken végigsöpör az influenzavírus. Amikor beléptem a budapesti Szent László Kórház járványügyi osztályára, Dr. Kovács Mária infektológus főorvos épp egy túlzsúfolt várótermen sétált keresztül. „Az idei szezonban a H1N1 és a H3N2 törzsek dominálnak, és különösen az időseknél okoznak súlyos megbetegedéseket” – magyarázta.
Az influenzavírus különlegessége abban rejlik, hogy rendkívül gyorsan változik. Az antigén drift jelenség során a vírus felszíni fehérjéi folyamatosan módosulnak, így immunrendszerünk nem ismeri fel a korábbi fertőzésből. Az antigén shift pedig még radikálisabb változást jelent: ilyenkor teljesen új vírustörzsek alakulnak ki, amelyek ellen szinte senkinek sincs védettsége.
Az immunrendszerünk két szinten védekezik az influenza ellen. Az első védelmi vonalat az úgynevezett veleszületett immunitás alkotja – ez gyorsan reagál, de nem specifikus. A második vonal az adaptív immunitás, amely célzottan a felismert kórokozók ellen veszi fel a harcot. Ennek része az immunmemória, amely megjegyzi a korábbi fertőzéseket.
„Az immunmemória a védőoltások alapja is” – mondja Szilágyi Tamás immunológus. „A vakcina ártalmatlan vírusrészecskékkel ismerteti meg a szervezetet, így ha később találkozik a valódi kórokozóval, már lesz ellenanyaga.”
A megelőzés hatékony módjai közé tartozik a rendszeres kézmosás és a zsúfolt helyek kerülése járványidőszakban. A D-vitamin pótlása és a kiegyensúlyozott táplálkozás erősíti az immunrendszert. Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint azok, akik beoltatják magukat, 40-60%-kal kisebb eséllyel betegszenek meg.
A közösségi immunitás szerepe is jelentős: minél többen védettek, annál nehezebben terjed a vírus. Ez különösen fontos azok számára, akik egészségügyi okokból nem kaphatnak oltást. Ahogy Dr. Kovács fogalmaz: „Amikor beoltatjuk magunkat, nemcsak saját egészségünket védjük, hanem közösségünk leggyengébb tagjait is.„
