A moszkvai városi közlekedés egy jelentős korszaka zárult le 2025 novemberében, amikor árverésre bocsátották az utolsó, még szolgálatban álló Ikarus 280-as csuklós autóbuszt. A Magyar Országos Levéltár közlekedéstörténeti gyűjteményében őrzött dokumentumok szerint az 1970-es évektől kezdve több mint 10.000 magyar gyártmányú Ikarus busz szolgált a szovjet fővárosban, melyek a hidegháborús gazdasági együttműködés legsikeresebb szimbólumaivá váltak.
Az árverés különleges eseménnyé vált, ahol nem csupán orosz gyűjtők, hanem magyar műszaki múzeumok képviselői is versengtek a járműért. A Moszkovszkij Transzport vállalat által szervezett liciten végül 17,5 millió rubelt (megközelítőleg 65 millió forintot) fizettek az 1989-ben gyártott, 36 évet szolgált 280.33M típusú járműért. Ahogy Voronyin professzor, a moszkvai közlekedéstörténeti intézet vezetője az eseményen megjegyezte: „Az Ikarus nem egyszerűen jármű volt, hanem a Kelet-Európa-szerte közös technológiai kultúra megnyilvánulása.”
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum archívumában fellelhető gyártási adatok szerint ez a busz a Székesfehérvári Ikarus gyár utolsó szállítmányainak egyikeként érkezett Moszkvába, még a rendszerváltás előtt. A jármű különlegessége, hogy a moszkvai közlekedési vállalat saját műhelyében többször felújították, így tudta szolgálni az utasokat egészen 2024 decemberéig, amikor hivatalosan kivonták a forgalomból.
Az árverés tanulsága, hogy a közös történelmi-technikai örökség értéke túlmutat a politikai rendszerek változásán. Az Ikarus buszok a magyar ipari innováció és mérnöki tudás megtestesítőiként ma már a közép-európai identitás részét képezik. Ahogy a Nagymagyarorszag.com korábbi cikkében is olvasható volt, az Ikarus buszok exportja a magyar technológiai diplomácia egyik legsikeresebb fejezete volt, amelynek hatása a mai napig érezhető a kelet-európai közlekedéstörténet emlékezetében.
