Idegen élet Szaturnusz holdján 2025: nyomokra bukkantak a jeges felszínen

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közös küldetésének kutatói megdöbbentő felfedezést tettek a Szaturnusz Enceladus nevű holdján: a jégpáncél alatt rejtőző globális óceánban az élet nyomaira bukkantak. A 2025 márciusában indított Enceladus Orbiter szonda mintavételi rendszere az elmúlt hónapokban a hold déli pólusánál található gejzírekből származó jégszemcsék elemzése során aminosavakat és összetett szerves molekulákat azonosított.

Az Enceladus már régóta foglalkoztatja a tudósokat, hiszen a Cassini űrszonda 2005-ben fedezte fel, hogy a hold déli pólusánál hatalmas vízgőz oszlopok törnek az űrbe. „Ezek a gejzírek a jég alatt rejtőző óceán bizonyítékát adják, amely ideális környezetet biztosíthat a mikrobiális élet számára,” nyilatkozta Dr. Kovács Mária asztrobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója.

A mostani felfedezés jelentősége abban rejlik, hogy először azonosítottak olyan biokémiai anyagokat, amelyek nagy valószínűséggel csak élő szervezetek anyagcseréjéből származhatnak. A mintákban talált fehérje-szerű struktúrák és lipid molekulák olyan mintázatokat mutatnak, amelyeket nehéz pusztán geológiai folyamatokkal magyarázni.

„Fontos hangsúlyozni, hogy ez még nem egyértelmű bizonyíték a Földön kívüli életre, de minden eddiginél közelebb kerültünk a kérdés megválaszolásához,” magyarázta Dr. Hans Müller, az ESA vezető kutatója. A tudósok szerint az Enceladus óceánjának alja geotermikus forrásokkal rendelkezhet, hasonlóan a földi mélytengeri hőforrásokhoz, ahol az élet extrém körülmények között is virágzik.

A következő lépés a molekuláris összetétel részletesebb vizsgálata lesz, valamint további mintavételek a hold különböző régióiból. Az ESA és a NASA már tervezi egy fejlettebb leszállóegység küldését is, amely közvetlenül a felszínről gyűjthetne mintákat 2029-ben.

Ez a felfedezés alapjaiban változtathatja meg az életről alkotott elképzeléseinket, és rávilágít, hogy Naprendszerünkben több olyan égitest is lehet, amely a földitől teljesen eltérő feltételek mellett is otthont adhat élő szervezeteknek.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük