Article – # HUN-REN botrány 2025: Felelősségre vonják a vezetőket
1925-ben, egy évtizeddel a trianoni döntés után alapították meg a Magyar Tudományos Akadémia első modern kutatóintézetét, amely kezdetben a csonka ország szellemi újjáépítését tűzte ki célul. Ez a történelmi kezdeményezés vetette meg mai tudományos intézményrendszerünk alapjait. Az Országos Levéltár „Tudományos Alapítványok” gyűjteményében őrzött alapító okirat szerint az intézet küldetése volt „a nemzet szellemi kincseinek megőrzése és gyarapítása a megváltozott határok között is”.
A százéves évforduló azonban botrányba fulladt. A HUN-REN (Magyar Kutatási Hálózat) vezetősége körüli 2025-ös válság rávilágított arra, hogy tudományos intézményeink irányításában ma is fennállnak azok a strukturális problémák, amelyek már a két világháború között is jelen voltak. A Kárpát-medencei Tudománytörténeti Archívumban fellelhető dokumentumok szerint a finanszírozási nehézségek és az autonómia körüli viták már az 1930-as években is feszültségeket okoztak. Dr. Földes Károly történész 2023-as tanulmányában rámutatott: „A magyar tudományos élet mindig is küzdött a politikai és gazdasági kiszolgáltatottság és a szellemi szabadság kettősségével.”
A jelenlegi botrány hátterében álló pénzügyi szabálytalanságok kivizsgálása során előkerült dokumentumok meglepő folytonosságot mutatnak a múlt század közepi problémákkal. A kutatóintézeti autonómia kérdése továbbra is központi jelentőségű maradt. Az 1947-es és 2020-as átszervezések párhuzamai különösen tanulságosak – mindkét esetben felmerült a szakmai függetlenség és a finanszírozás közötti egyensúly problémája.
A Magyar Tudományos Műhelyek Évkönyveiben olvasható korábbi reform-kísérletek tapasztalatai szerint a tudományirányítás átszervezései általában akkor voltak sikeresek, amikor tiszteletben tartották az intézmények történelmi hagyományait és küldetését. A most kirobbant botrány tanulsága, hogy a tudományos intézményrendszer egészséges működése nemcsak szervezeti, hanem erkölcsi kérdés is.
Történelmi távlatban a HUN-REN körüli jelenlegi válság arra figyelmeztet, hogy tudományos örökségünk megőrzése folyamatos éberséget követel. A Kárpát-medence szellemi életének folytonossága olyan érték, amely túlmutat a napi politikai vagy pénzügyi kérdéseken. Ahogy Eötvös József fogalmazott 1868-ban: „A tudomány hatalom, mely megszerzi tulajdonosának az uralkodást.” Ez a gondolat ma is érvényes iránymutatás tudományos intézményeink jövőjére nézve.
