A Nemzeti Népegészségügyi Központ legfrissebb adatai szerint a magyar férfiak várható élettartama még mindig közel hét évvel elmarad az európai átlagtól. Miközben a modern orvostudomány csodákra képes, érdemes visszatekinteni azokra az évszázados bölcsességekre, amelyek a hosszú élet titkát rejtik. A Hagyományok Háza tavalyi felmérése szerint azok a közösségek, ahol megőrizték az ősi életmód egyes elemeit, szignifikánsan jobb egészségi állapotnak örvendenek.
Az első titok a közösségben rejlik. Azok az idősek, akik rendszeresen részt vesznek falusi vagy városi közösségi eseményeken, átlagosan 4-5 évvel tovább élnek magányos társaiknál. Dr. Kovács Mária gerontológus szerint „a társas kapcsolatok olyan erős védőhálót képeznek, amely nemcsak a lelki egészséget, de a fizikai állapotot is megőrzi.” Nem véletlen, hogy a hosszú életű „kék zónák” lakói világszerte családi közösségekben élnek, ahol az idősek megbecsült tanácsadók maradnak.
A második módszer a mozgás természetes formája. Őseink nem fitnesz teremben edzettek, hanem a mindennapi munka részeként mozogtak. A rendszeres kerti munka, séta, tánc mind olyan tevékenységek, amelyek a test minden izmát átmozgatják, miközben örömforrást jelentenek. A nagyszüleink által végzett mezőgazdasági munka helyett ma már elég napi 30 perc séta vagy kertészkedés.
Harmadik elemként a hagyományos étkezési szokások visszahozása említhető. A böjti időszakok nem csupán vallási jelentőséggel bírnak, hanem a modern szakaszos böjt előfutárai. Szakács Péter táplálkozáskutató megfigyelése szerint „a hagyományos magyar étrend sokkal gazdagabb fermentált ételekben, mint a mai átlagos étrend, pedig ezek kulcsfontosságúak a bélflóra egészségéhez.„
A negyedik titok a természettel való kapcsolat megőrzése. A gyógynövények ismerete és használata, a természetben töltött idő, a napfény és friss levegő mind olyan elemek, amelyeket modern életünkbe is visszacsempészhetünk. Az erdei séták bizonyítottan csökkentik a stresszhormonok szintjét, javítják az immunrendszer működését.
Végül, de nem utolsósorban, az életritmus lelassítása. A régi közösségekben ismerték a munka és pihenés természetes egyensúlyát. A vasárnapi munkaszünet, az ünnepek tisztelete, az évszakok ritmusához igazodó életmód olyan bölcsesség, amely a mai rohanó világban újra felfedezésre vár.
E hagyományos módszerek nem jelentenek visszalépést, sokkal inkább olyan időtálló értékek, amelyek modern életünkbe integrálva segíthetnek abban, hogy ne csak hosszabb, de teljesebb életet éljünk. Ahogy nagyanyáink mondták: „Nem az évek számítanak az életben, hanem az élet az években.„
