Holdba csapódott ismeretlen objektum 2025: mit tudunk eddig?

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

A Magyar Csillagászati Egyesület tegnap jelentette be, hogy a Hold felszínén váratlan becsapódást figyeltek meg kutatóink. A december 13-i eseményt először az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet Piszkéstetői Obszervatóriumának műszerei rögzítették, majd több nemzetközi űrkutatási központ is megerősítette. A becsapódás a Hold déli pólusához közel, a Shackleton-kráter peremvidékén történt, éppen azon a területen, ahol az Artemis-program keretében az első állandó holdbázis létesülne.

Az esemény különlegessége, hogy az objektum érkezési iránya nem egyezik a szokásos meteorpályákkal. Dr. Kovács János, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumának vezetője az Országos Levéltárban fellelhető csillagászati megfigyelési naplókra hivatkozva kiemelte, hogy „az elmúlt kétszáz év során dokumentált holdbecsapódások egyike sem mutatott hasonló pályakarakterisztikát”. A szakértők előzetes számításai szerint az objektum mintegy 12-15 méter átmérőjű lehetett.

A NASA és az ESA már közös vizsgálatot indított, amelyhez a Magyar Űrkutatási Iroda is csatlakozott. A Holdról készült nagyfelbontású felvételek alapján a becsapódás egy megközelítőleg 70 méter átmérőjű új krátert hozott létre, ami jelentősen nagyobb, mint amit egy ilyen méretű objektumtól várhatnánk. Ez arra utalhat, hogy rendkívül nagy sebességgel érkezett vagy szokatlanul nagy sűrűségű anyagból állt.

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont adatai szerint az objektum nem tartozott egyetlen ismert kisbolygócsaládhoz sem. Dr. Szabó Róbert, a kutatóközpont igazgatója hangsúlyozta: „Különösen izgalmas, hogy éppen a Hold vízkészleteit rejtő déli pólus közelében történt a becsapódás, ami lehetőséget ad arra, hogy a kráter anyagösszetételének vizsgálatával új információkat nyerjünk a holdi vízjég eloszlásáról.”

A következő hetekben a kutatók tovább elemzik a rendelkezésre álló adatokat, és a 2026-ban induló magyar Hold-szonda, a Hunor-1 küldetési tervét is módosíthatják, hogy a friss becsapódási területet is megvizsgálhassa. A váratlan esemény újabb lendületet adhat a hazai űrkutatási programoknak és a Kárpát-medencében folyó csillagászati kutatásoknak.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük