A Fiumei úti sírkert, mely 1849-ben létesült Kerepesi temető néven, ma az egyik legjelentősebb nemzeti emlékhelyünk. Falai között nyugszik kultúránk és történelmünk számtalan kiemelkedő alakja. A 2025-ben megújuló Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság adatbázisa szerint jelenleg 3248 védett sírhely található itt, amelyek gondozása kiemelt nemzeti érdek.
A sírkert legismertebb részei közé tartozik a Művészparcella és a 28-as parcella, ahol művészeink és politikusaink nyugszanak. Deák Ferenc mauzóleuma 1876 óta őrzi a haza bölcsének földi maradványait. Vörösmarty Mihály sírjánál 2025-ben is rendszeresen tartanak megemlékezéseket, ahogy Ady Endre nyughelyénél is. A Nemzeti Sírkert Dokumentációs Központ gyűjteménye szerint évente több mint 40 ezer látogató keresi fel ezeket a helyeket.
A Farkasréti temető sem marad el jelentőségében. Itt található Kodály Zoltán és Bartók Béla síremléke, valamint számos művészünk végső nyughelye. A Magyar Nemzeti Muzeológiai Intézet 2024-es felmérése alapján a temetők kulturális örökségvédelmi szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek, hiszen a síremlékek művészettörténeti értéket is képviselnek.
Kevesebben ismerik a Salgótarjáni utcai zsidó temetőt, ahol olyan kiválóságok nyugszanak, mint Wahrmann Mór vagy Falk Miksa. A Nemzeti Örökség Intézete által 2023-ban végzett átfogó felújítás eredményeként ma már látogatható formában őrzi a magyar zsidóság kiemelkedő alakjainak emlékét.
Ezek a sírhelyek nem csupán a gyász és emlékezés terei, hanem identitásunk fontos részei is. Ahogy Jókai Mór írta: „Aki elfelejti múltját, az újra végigéli azt.” Temetőink nemzeti emlékezetünk élő tanúi, ahol a történelem kézzelfoghatóvá válik. A 2025-ös temetőlátogatási programok éppen ezért hangsúlyozzák az emlékhelyek oktatási szerepét is.
