Óratekerők és autóvásárlók: Egy láthatatlan háború a magyar utakon
A szentendrei autókereskedés parkolójában Kovács János büszkén mutatja újonnan vásárolt használt Škoda Octaviáját. „Csak 95 ezer kilométer volt benne, szinte újszerű állapotban, nem hittem a szerencsémnek” – mosolyog. Amit János nem tud: autója valójában közel 300 ezer kilométert futott, mielőtt megvásárolta. Történetét évente több ezer magyar vásárló osztja, akik a kilométeróra-manipuláció áldozataivá válnak.
Az Európai Bizottság adatai szerint a használt autók közel 40%-ánál tapasztalható óratekerés, ami Magyarországon évi 25-30 milliárd forint kárt okoz. A Használtautó.hu szakértője, Halász Bertalan szerint a helyzet 2025-ben sem javult érdemben: „A digitális kilométerórák ellenére a manipuláció ma már ipari méreteket ölt. Speciális eszközökkel 15-20 perc alatt ‘fiatalítható’ egy autó, és akár 500-800 ezer forinttal nő az értéke.”
A legveszélyeztetettebbek a prémium német márkák és a flottából származó járművek, ahol a nagy futásteljesítmény miatt különösen csábító a beavatkozás. A Magyar Autóklub vizsgálatai azt mutatják, hogy míg régen a mechanikus órák fizikai visszatekerése zajlott, ma már laptoppal, speciális szoftverekkel programozzák át a fedélzeti rendszereket. Különösen trükkös, hogy a szervizkönyvet is hamisítják, így duplán védik a csalást.
„Minden autóvásárló kezében ott a megoldás” – hangsúlyozza Németh Gábor autószakértő. „Az alvázszám alapján lekérhető előélet, a szervizadatok ellenőrzése, szakértő bevonása mind-mind védelmet nyújt. Az is gyanús, ha túl szép az ajánlat.” Emellett a Közlekedési Hatóság új kezdeményezése, a kötelező kilométeróra-állás rögzítése a műszaki vizsgákon, fokozatosan javíthatja a helyzetet.
A tudatosság növelése és a vásárlók felkészítése ma a leghatékonyabb védekezés az óratekerés ellen. Az olcsóság csábítása helyett az óvatosság és körültekintés lehet az egyetlen út, hogy János és sorstársai ne váljanak áldozattá a használtautó-piacon, ahol a kilométerek eltüntetése még mindig virágzó iparág.
