A londoni köd sűrű függönyként borult Whitechapel utcáira azon az 1888-as őszön, amikor egy gyilkosságsorozat rázta meg nem csupán a viktoriánus Angliát, hanem az egész nyugati világot. Hasfelmetsző Jack, a történelem első modern sorozatgyilkosa, öt nő életét oltotta ki kegyetlen módon. A mai napig azonosítatlan elkövető nemcsak a kriminológia fejlődését indította el, hanem kitörölhetetlen nyomot hagyott kulturális örökségünkben is.
A gyilkosságok brutalitása és az elkövető megfoghatatlansága megragadta a korabeli sajtó figyelmét. Az újságok szenzációhajhász címlapjai, a Scotland Yard tehetetlensége és a „Kedves Főnök” aláírású levelek valódi médiaeseménnyé tették az ügyet. Ez volt az első alkalom, amikor egy bűneset a modern tömegtájékoztatás középpontjába került. „A Hasfelmetsző-jelenség megváltoztatta a bűnügyi híradást és a nyomozás módszertanát egyaránt,” nyilatkozta Dr. Nagy Balázs kriminológus, a Szegedi Tudományegyetem oktatója.
A rejtély máig tartó megoldatlansága táplálja a kulturális fantáziát. Sherlock Holmes karakterét részben ez a gyilkosságsorozat ihlette, és Arthur Conan Doyle történetei óta számtalan regény, film és sorozat merített ihletet az esetből. Agatha Christie, a krimi koronázatlan királynője is elismerte Jack hatását a műfajra: a tökéletes rejtély, az elegáns nyomozás és a társadalmi problémákra való reflektálás mind olyan elemek, amelyek a whitechapeli gyilkosságokból eredeztethetők.
A popkultúrában állandó szereplővé vált a titokzatos gyilkos. A „From Hell” című képregény és film, a „Ripper Street” sorozat vagy éppen az „Alienist” mind Jack örökségét dolgozzák fel. Emellett a kriminalisztika fejlődésére is hatással volt: a helyszínelés, a profilalkotás és a forenzikus orvoslás mind előrelépett az eset nyomán. Az első rendszeres ujjlenyomat-gyűjtés és a bűnügyi fényképezés is ezután vált általános gyakorlattá.
A Hasfelmetsző-jelenség ma is élő örökség. Nemcsak a bűnügyi irodalomban, de a társadalmi problémák feltárásában is szerepet játszik. Jack története rávilágít a viktoriánus London társadalmi egyenlőtlenségeire és a peremre szorult rétegek kiszolgáltatottságára. Ez a társadalomkritikai dimenzió teszi időtállóvá és örökérvényűvé a több mint 130 éves történetet, amely ma is új művészeti alkotásokat inspirál, és figyelmeztet a megoldatlan társadalmi feszültségek veszélyeire.
