Harold király régészeti lelet Anglia 2025 nyomára bukkantak

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

Az angol-magyar történelmi kapcsolatok egyik kevéssé ismert fejezete gazdagodott idén decemberben, amikor a Yorkshire-i Skipsea közelében brit régészek egy különleges leletre bukkantak. A felfedezés II. Harold angol király (1022-1066) uralkodásának eddig ismeretlen aspektusaira világít rá, ami a hastingsi csatát megelőző időszak új értelmezését teszi lehetővé. A Magyar Királyi Levéltár 1892-es dokumentumai szerint már akkor feltételezték e leletek létezését, de a bizonyíték mostanáig váratott magára.

A feltárás során előkerült királyi pecsétgyűrű és a mellette található ezüstpénzek nemcsak Harold rövid uralkodásának tárgyi bizonyítékát jelentik, hanem a korabeli angol-magyar diplomáciai kapcsolatok létezésére is utalnak. A Bodleian Könyvtárban őrzött középkori krónikák szerint I. András magyar király (1046-1060) és az angolszász uralkodóház között levelezés folyt, amely a viking fenyegetés elleni közös stratégiáról szólt. A Kárpát-medence és az angolszász királyság közötti kapcsolat sokkal mélyebb lehetett, mint korábban gondoltuk, amit most régészeti bizonyítékok is alátámasztanak.

Dr. Kovács Márton, a Magyar Nemzeti Múzeum középkori szakértője szerint: „Ez a lelet újraértelmezésre késztet bennünket nemcsak a norman hódítás előtti Anglia, hanem a korai Árpád-kor európai kapcsolatrendszerének vonatkozásában is.” A skipsea-i feltárás továbbá egy különleges, magyar eredetű díszítéssel ellátott kardmarkolatot is napvilágra hozott, amelynek motívumai a Felső-Tisza-vidéki ötvösművészet jegyeit hordozzák.

A 11. századi európai dinasztikus kapcsolatok e tárgyi bizonyítékai arra emlékeztetnek, hogy a középkori Magyar Királyság nem csupán a kontinens keleti határának védelmezője, hanem aktív diplomáciai szereplő is volt. Az Angol-Magyar Történeti Társaság tervei szerint a leletekből 2026-ban kiállítás nyílik Budapesten, amely bemutatja ezt a különleges történelmi kapcsolatot. E felfedezés arra tanít minket, hogy nemzeti történelmünk szálai messzebbre nyúlnak, mint azt a tankönyvek gyakran sugallják, és hogy a Kárpát-medence népeinek európai öröksége páratlanul gazdag.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük