A budapesti Nagytétényi úton sétálva figyeltem fel egy fiatal anyára, aki kisgyermekével gondosan beállított jeleneteket fotózott egy ruhamárka számára. A kislány fáradtan, de engedelmesen pózolt. Az influenszer-családok és gyermeksztárok jelensége mára hétköznapivá vált, ám Brüsszelben most olyan szabályozáson dolgoznak, amely alapjaiban változtathatja meg ezt a gyakorlatot.
Az Európai Bizottság 2025 tavaszán várhatóan előterjeszti javaslatát, amely korlátozná a 16 év alatti gyermekek szerepeltetését a közösségi média platformokon. A tervezet szerint a szülők nem oszthatnának meg rendszeresen olyan tartalmakat, amelyekben gyermekeik a fő szereplők, különösen, ha ebből anyagi hasznuk származik. „A gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy felnőttként maguk dönthessenek digitális jelenlétükről, ne szüleik alakítsák ki online identitásukat” – nyilatkozta Margrethe Vestager, a Bizottság alelnöke a Politicónak.
A javaslatot a gyermekpszichológusok és gyermekjogi szervezetek üdvözölték. Dr. Kádár Annamária gyermekpszichológus szerint: „A folyamatos online szereplés komoly pszichés terhet jelent a gyermekeknek, akik még nem tudják felmérni ennek hosszú távú következményeit.” A családi vloggerek és influenszer szülők ugyanakkor aggódnak megélhetésük miatt. Több magyar családi csatorna üzemeltetője jelezte, hogy a tartalomgyártás fő bevételi forrásuk, és úgy vélik, felelősségteljesen szerepeltetik gyermekeiket.
A szabályozás technikai részletei még kidolgozás alatt állnak, de várhatóan a platformoknak is felelősséget kellene vállalniuk a gyermekeket szerepeltető tartalmak szűréséért. Az iparági szereplők már most alternatív megoldásokon gondolkodnak: több ügynökség a felnőtt családtagokat helyezné előtérbe, miközben a gyermekek csak mellékszereplőként, arcuk kitakarásával jelennének meg.
A javaslat hazai fogadtatása vegyes. Míg a gyermekvédelmi szakemberek támogatják a kezdeményezést, a digitális marketing szakma képviselői túlszabályozásról beszélnek, és attól tartanak, hogy a korlátozás az egész influenszer iparágra negatív hatással lehet. A következő hónapokban dől el, mennyiben módosul az eredeti javaslat az érdekcsoportok egyeztetései során.
A kérdés mindannyiunkat érint: hol húzódik a határ a szülői önkifejezés szabadsága és a gyermekek védelme között? Miközben a digitális tartalmak gyártása valós karrierlehetőséggé vált, fontos, hogy a legfiatalabb generáció ne váljon akaratlan szereplővé egy olyan médiában, amelynek hosszútávú hatásait még fel sem mérhetjük.

